A kutyák különbséget tudnak tenni véletlen és szándékosság között

Kutyatartóként sokszor verjük át kutyánkat, legyen szó vicces szituációkról vagy különböző problémák gyors megoldásáról. Hiába is tagadnánk, mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, ahol kisebb-nagyobb átverést kellett alkalmaznunk kutyánkkal szemben. Egy friss kutatás alapján azonban nem éri meg átverned kutyádat, ugyanis jó eséllyel nem fog bedőlni neki.

A bécsi kutatás eredménye alapján ugyanis – az 5 évnél fiatalabb gyerekekkel és a csimpánzokkal ellentétben – kutyánk jóval könnyebben veszi észre és érti meg, ha megpróbálod átverni. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Ludwig Huber kísérletében a kutyáknak egy jutalomfalattal teli és egy üres tál között kellett választaniuk. A kísérlet megalapozásaként a résztvevők a teli tálat mutatták a kutyáknak, hogy kialakuljon a kutyákkal a kölcsönös bizalom.

Majd ezután, a két tál kicserélésre került – az esetek felében a résztvevők jelenlétében, a másik felében azonban az ő távollétükben. Itt következik az érdekesség. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a résztvevő emberek látták a cserét, a kutyák már nem hittek nekik, hanem egészen egyszerűen saját logikájuk alapján a kicserélt teli tálat választották.

Azok a kutyák azonban, akik feldolgozták, hogy a résztvevők nem látták a cserét, nagy arányban továbbra is hittek a segítő szándékú résztvevőknek – akkor is, ha ők maguk látták a cserét. Utóbbi esetben tehát sok kutya akkor is a kínált üres tálat választotta, amikor tudta, hogy a másik tál lenne a jó választás.

Mindez természetesen azt is jelenti, hogy kutyánk bizony képes megkülönböztetni a véletlen és a szándékosság közötti különbséget, amikor a gazdi cselekedeteiről van szó. Erre több kísérlet is irányult a korábbiakban, hasonló eredményekkel. Ez tehát alátámasztja azt az elméletet, hogy kutyánk pontosan tudja, amikor szándékosan akarjuk átverni őket.