Miért sántít a kutyám? | A bicegés 12 leggyakoribb oka

Miért sántít a kutyám

Miért sántít a kutyám, ha látszólag nem sérült le és a lába sem ficamodott ki? A sérülés mellett számos betegség okozhat bicegést a kutyáknál, melyek lehetnek enyhébb vagy súlyosabb lefolyásúak.

Az egészséges kutyák mind a négy lábukra egyenlő arányban terhelik a testsúlyukat állás vagy járás közben. Természetesen képesek két vagy három lábon is stabilan állni, például amikor felugranak vagy vizelnek, esetleg amikor gond adódik az egyik lábukkal.

A sántítást többnyire végtagsérülés vagy anatómiai rendellenesség okozza, ami esetenként fájdalommal is járhat. A sajgó lábra kevésbé terhelik rá a súlyukat, hogy megkíméljék a fájdalomtól, valószínűleg elsőként ez a tünet tűnik fel majd Neked is.

Miért sántít a kutyám?

Szabad a kutyát sétáltatni, ha sántít?

Hogyan lehet megállapítani melyik lábára sántít a kutya?

Honnan tudhatom mennyire veszélyes a kutya sérülése?

Hogyan állapíthatom meg, hogy a kutya lába eltört vagy csak zúzódott?

Mit tegyek, ha sántít a kutyám? Mikor kell állatorvoshoz vinni?

Milyen gyorsan gyógyul meg a sérülés?

Miért sántít a kutyám?

Miért sántít a kutyám A bicegés 12 leggyakoribb oka

A kutyák életük során valószínűleg legalább egyszer sántítani fognak valamilyen oknál fogva. Elképzelhető, hogy csak egy lábuk szenved kisebb sérülést és hamar elmúlik a bicegés, de az is lehet, hogy több végtagjuk károsodik és hosszú ideig velük marad a járási nehézség.

Előfordulhat, hogy csak sok mozgás után vagy a nap bizonyos szakaszaiban tér vissza menetrendszerűen a sántítás. A bicegés okára sokszor nem könnyű rájönni, mert sok tényező kiválthatja, az azonban biztos, hogy egyáltalán nem tekinthető normális állapotnak, ezért ha rövid időn belül nem javul a kutya állapota, akkor ki kell kérni egy szakorvos véleményét.

A kutya sántasága több módon is felismerhető. A legszembetűnőbb jele a problémának, ha a kutya az egyik lábát kíméli a saját súlyától, nem képes a megszokott módon és ütemben járni, gondot okoz neki a lépcsőzés vagy az autóba ugrás, illetve szokatlanul teszi le a talajra a végtagjait.

A felsoroltak mellett gyakori a fájdalom és az arra figyelmeztető nyüszítő hangok, valamint megjelenhetnek duzzanatok vagy látható sebek is az eb lábain.

A kutya sántításának leggyakoribb okai

  • zúzódás, csonttörés, szalagszakadás, ficam
  • bakteriális vagy gombás szöveti fertőzés
  • ízületi gyulladás
  • csontgyulladás
  • csípő- vagy könyökdiszplázia
  • születési rendellenességek
  • seb, égési sérülés vagy horzsolás a talpon
  • csontrák
  • beszakadt vagy benőtt karmok
  • rovarcsípés, élősködők
  • túlzott testedzés
  • idegkárosodás

Nézzük meg ezeket részletesen!

1. Zúzódás, csonttörés, szalagszakadás, ficam

Zúzódás, csonttörés, szalagszakadás, ficam

A sérülésből adódó lábtraumák a legnyilvánvalóbb okai a sántítás kialakulásának. A baj megtörténhet, ha a kutya egyszerűen csak rosszul lép, elesik vagy elcsúszik, de gyakoriak a sportsérülések és a közúti balesetek is.

Akár a kutya csontjai, akár a szalagjai sérülnek, a mozgásszervek nem képesek megfelelően működni mindaddig, amíg fel nem gyógyulnak, de sok esetben a károsodás maradandó lehet, például, ha a csontok rosszul forrnak össze.

Állatorvosi ellátás mellett sok pihenésre van szüksége az ebeknek, hogy a sajgó testrészeik regenerálódjanak. Felépülést követően törekedjünk rá, hogy kíméljük a sérült lábat, mert előfordulhat, hogy a későbbiekben sem fog tökéletesen funkcionálni, vagy hamarabb elfárad, mint az egészséges végtagok.

2. Bakteriális vagy gombás szöveti fertőzés           

Egyes baktériumok és gombák képesek megtelepedni a csontokban és az azt körülvevő szövetekben, ahol nyüzsgő baktériumtelepeket hoznak létre.

A bőr felületén található gombák sem túl kellemesek, azonban a szervezetben fejlődő spórák még nehezebben kezelhetőek. A gombás fertőzéseket gyakran összetévesztik a csontrákkal, hiszen a fertőzés is a csontok duzzadását okozza.

A gombák spóráit szennyezett talajról egyszerűen felszippantják és azok a vérárammal eljuthatnak a végtagokig, ahol fájdalmat okoznak. A pontos diagnózis felállításához vérvizsgálat és szövettani vizsgálatszükséges.

3. Ízületi gyulladás

Ízületi gyulladás a kutyánál.

Az ízületek és porcok sérülése vagy kopása gyakran gyulladáshoz vezet, ami fájdalmassá teszi a járást. Jellemzően az elhízott, nagytestű vagy az idősebb kutyákat érinti a betegség.

Az artritisz fokozatosan alakul ki, ezért nehéz észrevenni. A glüközamin és a kondroitin táplálék-kiegészítők terápiás fogyasztása segíthet késleltetni és javítani az ízületek állapotán.

A hétköznapokban a legtöbb, amit tehetünk ellene, ha jó minőségű táppal etetjük a kutyát, kölyökkorban nem visszük túlzásba a megerőltető mozgatást, és figyelünk a normális testtömeg megtartására, hogy ne nehezedjen túl nagy súly a porcokra.

4. Csontgyulladás

Többnyire a nagytestű hím kölyökkutyákat sújtja a betegség, ami főleg a combcsontot és a lábszárcsontot érinti.

A hatalmas fájdalommal járó gyulladást a túl gyors ütemű növekedés miatt kialakuló vérkeringési zavarok váltják ki. A gyulladás általában időszakos és vándorolhat az egyes végtagok között.

Pihentetéssel és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel segíthetünk átvészelni a kiskutyáknak a kellemetlen, néha hónapokig is elhúzódó időszakot. A mérsékelt kalciumot tartalmazó táp sokat segít a gyors növekedés meggátlásában.

5. Csípő- vagy könyökdiszplázia

Csípő- vagy könyökdiszplázia.

A Labradoroknál és a Német juhászoknál fordul elő leggyakrabban az ízületek deformitásával járó genetikai rendellenesség, mely egészen fiatal kortól fájdalmakat és sántaságot okoz.

Az érintett ebeknek gyakran nehézséget okoz felkelni a talajról vagy lefeküdni a helyére. A diszplázia műtéti beavatkozással, csípőprotézissel vagy élethosszig tartó gyógyszeres kezeléssel általában orvosolható, de akadnak gyógyíthatatlan állatok is.

Az öröklődő betegség kizárólag szűréssel ismerhető fel időben.

6. Születési rendellenességek

Az állatokat épp úgy érintik a veleszületett betegségek, mint az embereket. A rendellenesség érintheti a végtagokat és az izmokat, így már születésüktől kezdve lehetnek mozgásszervi problémáik.

A kromoszóma-rendellenességeiből adódó betegségek örökletesek, okozhatnak rendellenes növekedést és különböző deformitásokat, például csipődiszpláziát.

7. Seb, égési/fagyási sérülés vagy horzsolás a talpon

Seb, égésifagyási sérülés vagy horzsolás a talpon.

Négy lábon járó barátainknak kétszer annyi esélyük van arra, hogy olyasmibe lépjenek, amibe nem kellett volna.

Az éles kavicsok, üvegszilánkok, toklászok vagy tövisek könnyedén belefúródhatnak a puha párnácskáikba, amik sebeket és fertőzéseket okozhatnak. A talpon lévő bőr közvetlenül érintkezik az adott esetben forró, jéghideg vagy rücskös talajjal, ami bizony égési vagy fagyási sérüléseket okoz, illetve felhorzsolhatja az érzékeny bőrt.

Bármilyen vágás található a kutya talpán vagy az ujjai között, azt ki kell tisztítani és be kell kötni, hogy ne érje szennyeződése a nyílt sebet és ne fertőződjön el.

A mancs sérüléseit onnan ismerheted fel, hogy a kutyád folyamatosan nyalogatja a talpát. Nagyon fontos, hogy mindig ellenőrizd, merre és milyen időben sétáltok kint a kutyával, hogy elkerülhesd a fájdalmas talpsérüléseket.

8. Csontrák

A csontrák vagy osteosarcoma főként a nagytestű 30 kg feletti kan kutyák csontjait támadja meg, de jelentkezhet bármilyen kisebb méretű ebnél is.

Leginkább a térd és a boka közelében fedezhető fel.

Okozhatja korábbi sérülés vagy genetikai mutáció és rendszerint fájdalmas csontnagyobbodás kíséri. Sajnos nagyon agresszív, kiújulásra hajlamos rákfajta, ami gyakran áttéteket képez a kutya tüdejében is, ezért csak drasztikus módon, az érintett végtag amputációjával lassítható a folyamat.

9. Beszakadt vagy benőtt karmok

Beszakadt vagy benőtt karmok szinte mindig sántítást okoznak a kutyáknál.

Ideális esetben a kutyák karma a rendszeres séták során kellő mértékben lekopik például a járdán, de a kutyakozmetikusok is rendszeresen ellenőrzik és rendbe teszik a hosszúra nőtt körmöket.

A túl hosszú köröm könnyedén beleakadhat valamibe, ami beszakadáshoz vezethet. Ha volt már dolgod benőtt vagy beszakadt körömmel pontosan tudod, mekkora fájdalommal jár, és teljesen érthető, hogy a kutya nem akar a sérült lábán járni.

10. Rovarcsípés, élősködők

A rovarok és a kullancsok csípése szintén a láb érzékenységéhez vezet és sántítást okoz, hiszen vagy a bőrbe ragadhat a fullánk vagy feldagadhat és begyulladhat a szúrás helye.

A kullancsok által terjesztett lyme kór az ízületek és idegek fájdalmas gyulladásával jár, ezért sántítást okozhat, még akkor is, ha maga a csípés nem is volt annyira fájdalmas.

11. Túlzott testedzés

Túlzott testedzés.

Az intenzív mozgás megterhelő lehet a kutya számára, különösen, ha nincs hozzászokva a hosszú sétatávokhoz.

A fáradság mellett izomláza is lehet, ami megnehezítheti a mozgását.

A kimerültség és a fájdalmak általában 1-2 napon belül maguktól rendeződnek, ám, ha a kutya izmai több napig merevek maradnak, akkor vidd őt állatorvoshoz, hogy kizárja az ízületi gondokat vagy izomszakadásokat.

12. Idegkárosodás

Az idegkárosodás többnyire sérülések, ütődések következtében alakul ki, amikor a végtagban található idegrostok elszakadnak vagy megsérülnek. Az agy és a végtag közötti kommunikáció lassul vagy legyengül, ezért a kutya nem képes megfelelően mozgatni a lábait.

Gyakori a részleges vagy teljes bénulás, az érzéketlenség és a zsibbadás, hosszabb idő elteltével már a környező izmok is sorvadásnak indulhatnak. Az idegpályák helyreállításában segíthet a rendszeres fizioterápia és a B-vitaminok.

Szabad a kutyát sétáltatni, ha sántít?

Szabad a kutyát sétáltatni, ha sántít.

A sántikálás kezdetétől számítva legalább 2 nap pihenőt adjunk a kutyának, mielőtt újra sétára vagy szaladgálásra fognánk.

Természetesen a rövid egészségügyi sétákat nem kell elhagyni, viszont fogjuk rövidre a pórázt, hogy korlátozni tudjuk a testmozgás mennyiségét. A fájdalom egyébként is elveszi a kutyák kedvét az intenzív mozgástól, mert a sérült lábra nem tudnak maximálisan rátámaszkodni.

Hogyan lehet megállapítani melyik lábára sántít a kutya?

Időnként, amikor esetlenül jár a kutya, nehéz lehet megmondani első ránézésre, hogy melyik lábára sántít.

A legfontosabb ismérv, hogy a sérült lábra nem terhel rá azonos mértékben, mint a jó lábaira. Ha jobban megvizsgáljuk a lábait, tapintásra melegebbnek érezhetjük a fájós lábát vagy akár felfedezhetjük a sérülés nyomait is.

Egy helyben állva akár felemelve is tarthatja a sérült végtagot, hiszen három lábon is képes stabilan megállni.

  • A hátsó láb sérülését úgy veheted észre, ha séta közben ugrál az eb és előre hajol, hogy a testsúlyát a test első részére helyezze át. Ha mégis leteszi a fájó lábát a földre, akkor általában megemelkedik a csípője és a farka is.
  • A mellső végtagok sérülésénél sokszor emeli fel a fejét az eb, amikor a rossz lábára lép, és lefelé hajtja, amikor a jó lába ér a talajhoz.

Honnan tudhatom mennyire veszélyes a kutya sérülése?

Honnan tudhatom mennyire veszélyes a kutya sérülése.

A kutya sántítása lehet enyhe vagy súlyos is.

Enyhébb esetekben az eb még használja a fájós lábát és kissé ráterhel, nem mutat egyéb tüneteket, továbbra is vidámnak és energikusnak tűnik. Valószínűleg csak kisebb fájdalmai vannak, amik nem lehetetlenítik el a megszokott életvitelét.

Ha nincs látható sérülés, nem nyüszít a kutya, akkor sok esetben néhány nap pihenéssel rendbe fog jönni a lába.

A súlyos sérülések általában hamar szembetűnnek a gazdiknak, mert a kutyák nem hajlandóak sétálni vagy egyáltalán nem használják a beteg lábukat, illetve gyakran szemmel látható fizikai sebek is megtalálhatók a végtagon.

A súlyos sérülés jelei

Súlyos sérülés esetén a kutya közérzete is romlik, és rengeteg tünet kíséri a szenvedését. Fájdalom jeleit mutathatja és hangoztathatja, remeghet és rejtőzködővé, esetenként agresszívvá válhat. A lábon tapasztalhatunk vérzést, duzzanatot, szokatlan tartást, a csontok elmozdulását, vagy az izmok feszülését. Időnként magas láz, hányás és letargia is kíséri a végtagproblémákat.

Az enyhe sántítás általában nem igényel sürgősségi ellátást mindaddig, amíg a kutya tünetei nem teszik indokolttá az azonnali orvosi beavatkozást.

Amennyiben tudomásod van róla, hogy a kutya megsérült, elesett, autóbaleset érte, lebénult vagy vélhetően eltört a lába, vagy több tünetet is érzékelsz rajta, akkor nem szabad várakozni az állatorvos felkeresésével.

Hogyan állapíthatom meg, hogy a kutya lába eltört vagy csak zúzódott?

Vizsgáld meg alaposan a kutya lábát, és ha a következő tüneteket tapasztalod, jó eséllyel töréssel állsz szemben.

  • A szemmel látható sérülés, az erős vérzés, a szokatlan szögben álló láb a törés első jele. Valószínűleg fel is emeli a lábát, mert egyáltalán nem képes ránehezedni és sokat sír vagy vonyít az erős fájdalom miatt.
  • További tünet lehet, ha a kutya letargikussá válik, és nem akar részt venni semmilyen aktivitásban, nem hajlandó felkelni vagy lépcsőzni.
  • A csonttörés rendkívül fájdalmas, amit a kutya nagyon rosszul tűr, sokszor agresszívvé és morgóssá válik. A félelem és a sérült végtag féltése még a szeretett gazdi felé is agresszióban nyilvánulhat meg.
  • Az étvágy elvesztése és a rejtőzködés sok betegségre utalhat, így csonttörés esetében is tapasztalható.
  • A tapintásra nagyon érzékeny terület gyakran meg is duzzad és feszül.
  • Nyílt töréseknél egyértelműen megállapítható a csonttörés, ám sokszor csak a röntgenfelvételek mutatnak biztos diagnózist.

Mit tegyek, ha sántít a kutyám? Mikor kell állatorvoshoz vinni?

Mit tegyek, ha sántít a kutyám? Mikor kell állatorvoshoz vinni?

Az állatorvos felkeresésének szükségét, mindig a kutya állapota diktálja.

Egy szokatlanul hosszú séta után jelentkező izomláz miatt nem kell azonnal orvoshoz szaladni az ebbel, mert valószínűleg másnapra magától is kipiheni magát a kimerült kedvencünk. A hirtelen jelentkező enyhe bicegéssel, ami nem befolyásolja a kutya közérzetét, várhatunk néhány napot.

Két esetben nagyon fontos, hogy mihamarabbi ellátásban részesüljön a kutya.

  • Az első, ha tudomásunk van róla, hogy a kutya bármilyen sérülést szenvedett, lógatja a lábát, vérzik, vagy megtaláljuk a sántítás kiváltó okát, például az égési sérülést a talpon, a rovarcsípés okozta duzzadást a végtagon, vagy a törött csontot.
  • A második, amikor egyáltalán nem tudjuk, mi okozhatja a bajt, amitől a kutya szenved és folyamatosan romlik az életszínvonala. A bicegést okozhatják olyan állapotok, amik kívülről nem állapíthatók meg. Az ízületi gyulladás, a fertőzés vagy a diszplázia sokszor észrevehetetlen a szakavatatlan szemeknek vagy csak laborvizsgálattal derülhet rájuk fény.

Milyen gyorsan gyógyul meg a sérülés?

A kezelés és a gyógyulás időtartama függ a sérülés típusától. Egy egyszerű rándulás vagy meghúzott izom általában néhány nap pihentetéssel szépen helyre jön.

A súlyosabb balesetekből fakadó sérülések, vagy a műtéti beavatkozásokat igénylő esetek, mint a csípőprotézis beültetése, a csonttörés vagy az idegsérülés teljes gyógyulása akár hónapokat is igénybe vehet.

A testmozgás csökkentése minden esetben javasolt, az állatorvos felírhat gyulladáscsökkentőket és a fájdalomcsillapítókat, hogy könnyebbé tegye az állat lábadozását.

Összegzés

A kutya sántítása nagyon gyakori probléma, amivel a gazdik állatorvoshoz fordulnak. Számos betegség vagy sérülés kiválthatja, hogy miért sántít a kutya. Ezek között akadnak súlyosabb, hosszú lefolyású és enyhébb, ideiglenes állapotok.

A bicegés észlelésekor először figyeld meg a kutya mozgását, vizsgáld meg a végtagjait, mert sok esetben szemmel látható sérülések okozzák a fájdalmat és a végtag kímélését járás közben.

Amennyiben a sérülés súlyosnak tűnik, illetve romlik a kutya közérzete, megváltozik a viselkedése, vagy egyáltalán nem tud a sajgó lábára állni, keresd fel az állatorvost, hogy megfelelő ellátásban részesüljön az eb.

A gond forrásától függetlenül a legfontosabb, hogy a kezelés mellett pihentessük kedvencünket, amíg teljesen felépül és fokozatosan vezessük vissza az aktív testmozgást az életébe.

June 12, 2022

További érdekességek

Hírlevél

A hírlevélre való feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot.