Oltott kutya lehet veszett? [A veszettségről A-Z-ig]

Oltott kutya lehet veszett [A veszettségről A-Z-ig

Magyarországon kötelező a kutyák évenkénti veszettség-elleni oltása és minden 3 hónaposnál idősebb kutyát be kell oltani. A kutyák évenként megkapott veszettség-elleni oltása megóvja az ebet attól, hogy elkapja a veszettséget és hogy a kór terjesztőjévé váljon. Ebből kifolyólag oltott kutya nem lehet veszett.

Talán már Veled is előfordult, hogy saját, vagy ismerősöd kutyájával játszottál és a játék hevében az állat elvétette a játékot és belédkapott. Ez nyilván abszolút nem szándékos a kutya részéről, csak kissé bepörgött.

Olyan is előfordulhat, hogy az utcán egy idegen kutya – valamilyen oknál fogva –neked támad és megharap. Ez a rosszabbik eset, mert amíg mondjuk a saját, vagy barátod kutyájáról tudod, hogy biztosan be van oltva veszettség ellen, az idegen kutyával kapcsolatban már nem lehetsz ebben biztos.

Fontos tudni, hogy amennyiben a kutya a harapás előtt egy éven belül be volt oltva, akkor nem kell aggódnod a veszettség miatt, viszont ha az oltást egy éven túl kapta a kutya, veszettség-elleni oltássorozatra lesz szükséged.

Olvass tovább és választ kaphatsz arra, hogy mi a veszettség, hogyan fertőz és mit okoz, és mennyi idő után jelentkeznek a tünetek.

Mi a veszettség, hogyan fertőz és mit okoz?

Mennyi idő után jelentkeznek a veszettség tünetei?

Tünetek az emberekben

Tünetek az állatokban

A veszettség halálos?

Veszettség ellen oltott kutya harapása esetén szükséges-e a tetanusz oltás?

Mi a tetanuszfertőzés?

Milyen gyorsan kell a szükséges oltást megkapni?

Mi a veszettség, hogyan fertőz és mit okoz?

Mi a veszettség, hogyan fertőz és mit okoz?

A veszettség az emberekben és az állatokban is egy heveny lefolyású, halálos agy- és gerincvelő-gyulladásban megnyilvánuló betegség. Ez az egyik legrégebbi és legveszélyesebb vírusos betegség, ami még ma is szinte gyógyíthatatlan, közel 100%-os halálozási rátával.

A veszettség kórokozója a Rhabdoviridae családba és a Lyssavirus nemzetségbe tartozó neurotróp vírus, ami az idegsejtekben terjed és szaporodik. Szinte minden melegvérű állat érzékeny a vírussal szemben, beleértve minket – embereket – is.

Sajnos manapság is nagyon sokan halnak meg veszettség miatt. A WHO adatai szerint évente közel 60 ezren – elsősorban Afrikában és Ázsiában.

Magyarországon azért elég jó a helyzet, mivel itt egyrészt kötelező a kutyák veszettség elleni oltása, másrészt pedig 1992 óta minden évben – általában tavasszal – csalétekbe rejtett gyógyszerrel vakcinázzák a rókákat, mint a veszettség fő terjesztőit az országban.

Ennek köszönhetően itthon nagyon régóta nem történt halálos fertőzés.

Az itthoni esetek túlnyomó többsége – meglepő, ugye? – a cicák harapása miatt történik, mivel őket nem kötelező beoltani, csak a kutyákat, viszont ők is fogékonyak a veszettségre.

Hogyan fertőz a veszettség?

Hogyan fertőz a veszettség-Róka.

Tuti, hogy láttad már a Stephen King regényéből vászonra vitt Cujo című filmet, amiben Cujo-t, a bernáthegyit megharapja egy denevér és megfertőzi veszettséggel. Ennek következtében az addig tündéri kutya sorra gyilkolja le a háziakat és a szomszédokat. Habzik a szája és szinte vérben forognak a szemei. Na – ez a film, a valóság azért nem ilyen!

A veszettséget gyakorlatilag bármely melegvérű állat terjesztheti. Európában és így Magyarországon elsősorban a vörös róka, ezért is vakcinázzák őket minden évben. További potenciális hordozók nálunk a mosómedve, menyét, borz, vaddisznó, őz és denevér.

Észak-Amerikában elsősorban a denevérek a fertőzés fő forrásai. Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában elsősorban a kutyák, macskák és majmok a fő terjesztők.

Többféleképpen is meg lehet fertőződni. A leggyakoribb az, amikor a fertőzött állat megharap, vagy a nyála hozzáér egy már meglévő sebhez. A vírus ugyanis az állat nyálában található és kontakt útján fertőz.

Nagyon ritkán ugyan, de előfordul, hogy szájon át (pl. fertőzött állat tejének elfogyasztásával), vagy cseppfertőzéssel a levegőben (pl. fertőzött denevérek váladékcseppjeinek belégzésével) terjedve fertőz a vírus és az is megesik – leginkább laborokban – hogy szemen, vagy nyálkahártyán keresztül jut be a vírus a szervezetbe.

A másik lehetőség a szervátültetés útján való megfertőződés – ez is elég ritka, hála az átültetések előtti alapos vizsgálatoknak.

Mennyi idő után jelentkeznek a veszettség tünetei?

Kutyáknál hamarabb jelentkeznek a tünetek, nagyjából 7-14 nap. Emberek esetében ez változó – néhány naptól akár 8 hónapig is lappanghat a betegség. Az átlag lappangási idő emberekben 20-90 nap.

A lappangási idő függ attól is, hogy a harapás milyen messze volt a központi idegrendszertől. A vírus – a harapott seben át – bejut a vázizmokba, ahol szaporodni kezd és az idegrostokba vándorol, amelyek mentén aztán eljut a gerincvelőhöz és a szürkeállomány felé veszi az útját.

Itt aztán gyors szaporodásnak indul és elterjed az egész szervezetben – elsősorban a nyálmirigyekben és a bőrben.

Tünetek az emberekben

Tünetek az emberekben.

A fertőzést 5 fázisra lehet bontani, melyek: lappangás – prodromális szakasz – akut neurológiai tünetek – kóma – halál. Ez elég ijesztően hangzik, ugye?

A lappangási időt nem, de a többi szakaszt röviden kifejtem, hogy számodra is érthetőbb legyen, hogy mi is zajlik le a testünkben egy veszett állat harapása után –kezelés nélkül.

  • Prodromális (bevezető) szakasz – Ez a szakasz nagyjából egy hétig tart (általában 2-10 nap) és jellemző a láz, émelygés, hidegrázás, remegés, izomfájdalom, hányás és a sebhely viszketése.
  • Akut neurológiai szakasz – A veszettség 80%-ban agyvelőgyulladást, 20%-ban bénulást okoz. Ez a szakasz nagyjából 2-10 napig tart és a dühöngő formában szorongás, nyugtalanság jelentkezik. Dührohamok és harcias magatartás is jellemző, nyugodt időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizomban jelentkeznek először, így a beteg torokfájdalomról, nyelési nehézségről és rekedtségről panaszkodik. Erősen veszettség-jelző a víziszony kialakulása. A nyál, vagy más folyadék lenyelésére tett kísérlet a légcsőbe történő félrenyelést eredményez a görcsök miatt. Emiatt már a víz látványa, vagy egy csap megnyitása is rémületbe ejti a beteget. Emellett kialakulhat légiszony is – az arc legyezése heves görcsöket válthat ki a nyak és garat izmaiban.
  • Bénulásos szakasz – Ebben a szakaszban fokozódik a letargia és izombénulás, valamint az arcideg bénulása is előfordulhat.
  • Kóma és halál – Az akut neurológiai tünetek megjelenése után 7-10 nappal általában beáll a kóma, majd keringési elégtelenség következtében a beteg meghal.

Tünetek az állatokban

Tünetek az állatokban.

Mint fentebb írtam, a lappangási idő állatok esetében rövidebb, átlagosan 7-14 nap. Az állatoknál két formáját lehet megkülönböztetni a veszettségnek – csendes és dühöngő.

  • A veszettség dühöngő formájában szenvedő állatok viselkedése megváltozik – a félénkek barátságossá válnak, míg az agresszív állatok inkább kerülik az embert és sötétebb helyeken húzzák meg magukat.
  • A csendes formában az állatok elkezdenek ehetetlen dolgokat rágni – köveket, téglát, fémeket, stb. és agresszívvá válhatnak. Érdekesség, hogy a macskák nagyrészt a csendes veszettségben szenvednek.
  • Az állatok esetében az utolsó – bénulásos – szakasz rángásokban, kómában, légzési nehézségekben, hátsó végtag bénulásában és lógó állkapocsban nyilvánul meg, majd ezután az állat kimúl.

A veszettség halálos?

A veszettség egy nagyon súlyos agy- és gerincvelő gyulladást okozó fertőzés, amely az állatról – emberre terjedő vírusfertőzések közül az egyik legveszélyesebb. Nem gyógyítható, és az oltás-sorozat nélkül szinte minden esetben halálos!

Jó hír azonban, hogy a betegség hosszú lappangási ideje ad némi időt és lehetőséget arra, hogy ki lehessen használni a védőoltás beadása után gyorsan kialakuló ellenanyagok által nyújtott védettséget.

Ha veszettség-gyanús harapás ér Téged és a veszettség elleni védőoltási sorozatot időben megkapod, akkor a képződött ellenanyagok meg tudják akadályozni azt, hogy súlyosan megbetegedj és meghalj.

Ezért életmentő lehet az, ha az esetleges harapás után azonnal orvoshoz mész, ahol beadják az oltást.

Milyen oltásról van szó?

A védőoltás inaktivált – tehát elölt – vírust tartalmaz, következésképpen nem okoz veszettséget. Kétféle oltás létezik – az egyik megelőzésre, a másik harapás utánra.

  • Megelőzés céljából beadható veszettség elleni oltás – A háziorvosod adhatja be ezt az oltást. A kezdő sorozat 3 dózis vakcinából áll, amelyeket az első nap után a 7., majd a 21. vagy 28. napon kell beadni. Ezután van egy emlékeztető oltás 1 év után, majd 5 évente kell ismételni. Ebben az esetben fizetned kell a vakcináért. Ez az oltás feltétlenül javasolt mindenkinek, aki állatokkal bánik – állatorvosok és asszisztensek, vadőrök, vadászok, erdészek, ebrendészeti dolgozók, vadasparkban dolgozók, barlangászok, vágóhídon dolgozók, fertőzött területre utazók, illetőleg a diagnosztikában dolgozók részére.
  • Veszettséggyanús harapás, vagy sérülés után beadható oltás – Szintén a háziorvosodat kell keresni, aki az erre létrehozott protokoll szerint jár el. Amennyiben orvosod a védőoltás beadása mellett dönt, úgy az számodra ingyenes. Ebben az esetben az oltási sorozat 4 adag injekcióból áll, amelyeket az első napon dupla adag (egy a bal, egy a jobb oldali vállba), majd a 7. és a 21. napon egy-egy szimpla adag deltaizomba való beadásával eszközölnek.

Veszettség ellen oltott kutya harapása esetén szükséges-e a tetanusz oltás?

Veszettség ellen oltott kutya harapása esetén szükséges-e a tetanusz oltás?

Szerencsére azért nem túl gyakori eset, hogy az utcán megtámad és megharap egy kutya, mégis jó dolog tudni, hogy mi a teendő akkor, ha mégis. Ha megharap egy kutya – akár a sajátod is játék közben – akkor függetlenül attól, hogy a seb esetleg kicsi, azonnal menj orvoshoz és mondd el, mi történt.

Enyhébb esetben a háziorvosodhoz menj, súlyosabb sebbel pedig egyenesen a kórházba. Miért? Mert nemcsak a veszettség okozhat súlyos betegséget, hanem a tetanusz is. A tetanusz szintén egy potenciálisan halálos fertőzés és ebből a szempontból mindegy, hogy veszettség-ellen oltott kutya harapott meg – szükség van rá!

Mi a tetanuszfertőzés?

Az ártalmatlannak tűnő sérülések – mint kisebb karmolások, karcolások, harapások – sokszor szennyeződnek a környezetből származó talajjal, amely súlyos bakteriális fertőzést – azaz tetanuszfertőzést okozhat.

A Clostridium tetani névre keresztelt, a környezetünkben és szervezetünkben is előforduló, oxigénmentes körülményeket kedvelő baktérium a levegőtől elzárt helyeken szaporodik. A talajba kerülve eléggé ellenálló spórát képez, így biztosítja magának a túlélést addig, amíg szaporodásra alkalmas körülményeket nem talál.

A spóra megtalálható a porban, a földben, de akár állatok ürülékében is. Amikor megharap egy kutya (vagy bármilyen állat), nyílt seb keletkezik és amennyiben az a baktérium spóráival szennyeződik, a baktérium aktiválódik a sebben és ez okozza a bajt.

A baktérium által termelt méreganyag (toxin) az idegpályákon keresztül eljut a gerincvelőig és ott megbénítja az izom-összehúzódás leállításáért felelős ingerület-átvitelt. Ennek következtében rohamszerű izomgörcsök – úgynevezett tetániás görcsök – lépnek fel a végtagokban.

A tetanuszfertőzés tünetei

  • A tüneteket akár a legkisebb inger, vagy a víz látványa is kiválthatja. A lappangási idő 1 hét, de néha több hónap is lehet és a tünetek a fejtől indulnak a végtagok felé.
  • Az első tünet a szájzár (az állkapocs megfeszülése) és a mimikai izmok görcse, ami miatt a beteg szája akaratlanul is torz mosolyra húzódik.
  • Ezután megmerevednek a nyak-, váll-, hát- és mellizmok is.
  • A görcsök olyan hevesek is lehetnek, hogy akár csigolyatörést, izomrost-szakadást is okozhatnak!
  • Hőemelkedés, heves szívdobogás és izzadás is jelentkezhet.
  • A rekeszizom és a légző-izmok görcse kezeletlen esetben halált is okozhat.

A betegség kezelhető, amennyiben időben észlelve lett a baj, de még így is elég magas a halálozási ráta. Ezért fontos, hogy bármilyen sérülés esetén – legyen az egy állat okozta harapás, karmolás, vagy rozsdás szögbe való beletenyerelés – azonnal menj el orvoshoz akkor is, ha sérülésed enyhének tűnik.

A tetanuszfertőzés kezelése

Az orvosi protokoll szerint a sebet kitisztítják, majd megfelelő antibiotikumot adnak. A harapás után ismétlő tetanuszt fognak adni Neked (hacsak nem kaptál az elmúlt 5 évben már. Amennyiben veszettség gyanúja is fennáll, úgy az imént említett 4 adagos veszettség elleni oltássort is megkapod.

Az orvos első körben meg fogja kérdezni, hogy ismered-e a kutya gazdáját, ami megharapott és hogy be tudod-e tőle szerezni a kutya oltási könyvét.

Ha igen, akkor amennyiben a kutya egy éven belüli veszettség elleni oltással rendelkezik, nincs miért aggódnod – a tetanuszon felül nem szükséges oltás.

Ha ismeretlen kutya támadott meg, vagy nem tudod prezentálni az oltási könyvet, úgy a protokoll szerint mindenképpen meg kell kapnod a veszettség elleni védőoltás-sorozatot is.

Milyen gyorsan kell a szükséges oltást megkapni?

Milyen gyorsan kell a szükséges oltást megkapni?
  • Tetanusz elleni oltás – Bármilyen állat harapása után és abban az esetben, ha beleléptél egy szögbe, azonnal hívd föl a háziorvost, vagy ha a seb súlyos, menj be a sürgősségire. Ott szakszerű sebkezelést követően azonnal megkapod a tetanusz elleni oltást, amennyiben az utolsó tetanusz oltásod óta eltelt 5 év. Fontos, hogy a tetanuszfertőzés megelőzéséhez azonnal, de legkésőbb 72 órán belül meg kell kapnod az oltást.
  • Veszettség elleni oltás – Amennyiben egy veszettség-gyanús állat harapott meg, a seb gyors fertőtlenítése után azonnal hívd az orvosodat, vagy súlyosságtól függően menj a sürgősségire és mondd el, hogy gyaníthatóan veszett állat harapott meg. A protokoll szerint nem kideríthető, vagy nem ismert az állat oltási története, úgy a veszettség-elleni oltássorozatot helyben és azonnal, majd a 7. és a 21. napokon kell megkapnod.

Nagyon fontos, hogy bármilyen kicsi is a harapás, leginkább 8 órán belül, de legkésőbb 24 órán belül juss el orvoshoz. Az életed múlhat rajta.

Összegzés

Amilyen kellemetlen a fenti téma, annyira hozzátartozik a felelős kutyatartáshoz ma Magyarországon. Fontos, hogy mind a saját, mind a kutyád, mind mások egészsége érdekében kapjon meg kutyusod minden szükséges és kötelező oltást a maga idejében és rendjében!

Amikor kutyádat sétáltatod, ne veszítsd szem elől. Figyelj rá, hogy hova megy, mit csinál! Ne engedd semmilyen vadállat után eredni még akkor sem, ha be van oltva veszettség ellen.

Oltástól függetlenül összeszedheti a fertőzést a szőrére, körme alá kerülő spórákkal, vagy akár azzal, hogy megeszik egy fertőzött ürüléket és utána megnyalja a kezedet, amin éppen egy seb van.

July 15, 2022

További érdekességek

Hírlevél

A hírlevélre való feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot.