Melyik kutya marad kicsi? | Akik mindig apróságok maradnak

Melyik kutya marad kicsi

Méretüket tekintve a kutya a legsokszínűbb állatfaj a világon, és már Darwin óta tudjuk, hogy ez azért van, mert az ember által tenyésztett fajok jóval változatosabbak, mint azok, amelyek önmaguktól engedelmeskednek az evolúció parancsának. Vannak kicsik, közepesek és nagyok, pásztorok, őrzők és ölebek, de a lényeg, hogy szeretjük őket. De mégis melyik kutya marad kicsi?

Mégis, ebben a változatosságban, miért és melyik kutya marad-maradt kicsi?

A kérdés érdekes és jogos, hiszen, hogyan is lett a mogorva farkasból egy kedves aranyos Csivava?

A kistestű kutyák jórészt célzott tenyésztés eredményei, nem ritkán pedig határozott céllal tenyésztették ki őket. A legtöbb kistestű kutyát patkányfogásra fejlesztették ki, csak mára lettek kedves ölebek.

Hamarosan mutatjuk név szerint is az apró rekordereket. Előtte azonban kell némi helyreigazítást tegyünk.

Míg például a Yorkshire Terrier határozottan patkányfogásra „készült”, addig a Máltai selyemkutya eredete ismeretlen, így azt sem tudni, hogy célzott tenyésztés eredménye-e avagy sem. Ami azonban biztos, hogy a kutya és ember együttélése egy nagyon régi történet.

Kistestű kutyák evolúciója

Ahogy a kutyusok hatottak az emberi evolúcióra, mi szerint nekik köszönhetően kevésbé lett fontos számunkra a hallás és a szaglás, addig az ember is hatott – akaratlanul is – a kutya fejlődésére. Az szinte közhely, hogy a kutya segítette és védelmezte az embert, de ez ellenkezőleg is igaz volt.

A kutyusok egy része ezért úgy „döntött”, hogy nem is olyan fontos, hogy nagy és erős legyen, hanem helyette elindult a kisebbé válás útján. Ezen túl van egy szigorú genetikai oka is annak, hogy mára számos kistestű kutya alakult ki.

Az ebek DNS-ben ugyanis található egy genom nevű elem, amely lehetővé teszi, hogy gyorsabban mutálódhassanak, vagyis alkalmazkodhassanak a környezetükhöz, mint sok egyéb állatfaj. 

Mindenesetre mára nagyon sok kistestű kutya alakult ki, a nagyvárosi környezet miatt pedig sokuk ölebként funkcionál, vagyis elvesztették eredeti funkciójukat, amire tenyésztették őket.

Ez a gazdik tekintetében fontos, hiszen azért, mert a kutya már nem töltheti be az eredeti szerepét, attól a mozgásigénye nagyon is megvan, amit biztosítani kell neki, legyen bármilyen pici is. De lássuk akkor a legkisebbeket.

A 5 kutyafajta, amelyek mindig kicsik maradnak

1. Csivava

A csivava kutya mindig kicsi marad
Mindig kicsi marad

A Csivava, vagy hivatalos nevén chihuahua talán a legismertet kistestű kutyus, amely egyre nagyobb divat az állattartók körében szerte Európában. Magassága 15-20 cm között, míg súlya 1,5-3 kg között alakul átlagosan. A Csivava, tehát valóban nagyon pici.

Ölebként gondolni rá, mégis a legnagyobb tévedés. A Csivava ugyanis egy nagyon ősi fajta Mexikóból, egy több ezer éves maja mítosz szerint pedig egyenesen Oxaca, a napisten szolgája.

Az isten pedig azért ajándékozta az embereknek a Csivavát, hogy megvédje őket az emberevő szörnyektől. Mások szerint azért, hogy átvigye a halottak lelkét a túlvilágra, szóval csak óvatosan vele.

A régi hiedelmeket igazolja szilárd, olykor makacs jelleme és vakmerő bátorsága. Ugyanakkor a gazdáját nagyon szereti és ha kell, tűzbe megy érte. Azzal együtt, hogy a világ egyik legkisebb kutyája, az egyik leghosszabb életű is. Ha jól tartjuk akár a 18-20 évet is megéli.

2. Yorkshire Terrier

Kicsi yorkshire terrier

A Yorkshire Terrier kis mérete, cukisága és kedves természete miatt jelenleg az egyik legnépszerűbb kutyafajta az állattartók körében, főleg pedig nagyvárosi környezetben.

Valóban tökéletes választás kis lakásokba is, hiszen átlagosan 18-23 cm magasra nő, és súlya sem haladja meg a 2-4 kilógrammot.

Nevét az Észak-Angliában található Yorkshire grófságról kapta, itt tenyésztették ki ugyanis a 19. században, mégpedig egy határozott céllal, hogy a városokat megtisztítsa a patkányinváziótól.

A korabeli beszámolók szerint ennek eleget is tett, amit ma talán már nehezen tudunk elképzelni a kedves, nyugodt természetű kutyusról. Bár a gazdájával és a környezetében élőkkel békés, bátran felveszi a küzdelmet a nagyobb kutyákkal is, ami igazolja valamikori harci küldetését.

Tartása esetén ügyelni kell rá, hogy kis mérete ellenére nagy a mozgásigénye, naponta legalább háromszor le kell vinni sétálni.

3. Máltai selyemkutya

Kicsi máltai selyemkutya

A Máltai selyemkutya nevéhez hűen valóban úgy néz ki, mint egy kedves játékkutyus, aki arra született, hogy fésülgessék és kényeztessék.

Az átlagosan 20-25 cm magasságú és 2-4 kilogramm súlyú kutyus múltja tisztázatlan, de hogy hosszú időre tekint vissza az biztos. Már a középkorban is a királyi családok kedvenc ölebe volt, de sokan egészen az ókori Egyiptomig vezetik vissza a fajta eredetét.

Ha szereted a cukiságokat, akkor a Máltai selyemkutya valóban remek választás, hiszen ez a kutyus csupa kedvesség és bűbáj. Huncut, jókedvű és játékos, így gyerekek mellé is remek választás.

A szőre azonban sok gondozást és odafigyelést igényel, napi szinten kell foglalkozni vele, így csak akkor válasszuk, ha erre lesz is időnk.

4. Pomerániai törpespicc

Cuki törpespicc

Egy kutya amelyik mindig kicsi marad, ráadásul nagyon cuki. Nevét a német Pomerán tartományról kapta, ahol az 1800-as években tenyésztették ki, és ahogy szintén a neve is utal rá, az ősei normál méretű spiccek voltak. Egyesek szerint fő vérvonala a Szamojéd Spicc.

Törpének valóban törpe, hiszen a marmagassága 18-23 cm között alakul, míg az átlagos súlya 2-3,5 kg között változik. Maga Viktória királynő szorgalmazta a tenyésztését és neki köszönhetően terjedt el Európában.

Érdekes módon a híres történelmi személyek mindig is vonzódtak ehhez a kutyushoz. A Pomerániai törpespiccet választotta például kedvencének Marie Antoinette, Mozart vagy az író, Emile Zola is.

Bár alapvetően kedves és jóindulatú kutyusról beszélünk, azért a spicc vér nem múlt el nyomtalanul, tud harcias, sőt támadó is lenni. Sokáig jelzőkutyaként is alkalmazták, mivel minden gyanús zörejre figyelmeztet, tartása esetén ezt ma sem árt figyelembe venni.

5. Affenpinscher

Affenpinscher kölyök

A magyarul gyakran csak Majompincsnek hívott kutyus nem véletlenül kapta a nevét, hiszen az arca valóban emlékeztet egy kis majoméra, amivel sokak szívét megdobogtatja.

A név azért ragadt rá, mert kevésbé tanult időkben azt hitték, hogy a kutya és a majom keverékéből származik. Átlagosan 25-30 cm magasra nő, a súlya pedig 4-5 kg között alakul.

Azt gondolhatnák, hogy egy igazi ölebről van szó pedig ez meglehetősen távol áll a valóságtól. Még a 15. századi Németországban tenyésztették ki, és a 17. századra már egész Európát meghódította a kutya, de nem azért mert „cuki”, hanem azért mert kiváló patkányfogó eb.

Mai napig őrzi remek tulajdonságát, miszerint rendkívül bátor, mondhatni nem fél semmitől, így bármilyen meglepő, de kis mérete dacára is remek házőrző. Ugyanakkor a gazdájával és a gyerekekkel is nagyon kedves, imád játszani és egyáltalában véve szociális alkat, csak az idegenekkel bizalmatlan.

Név szerint az abszolút rekorder: Boo Boo

Jelenleg a világ legkisebb kutyája Boo Boo. Ez nem a fajtája, hanem a neve a Norvégiában élő Csivavának, aki mindössze 10 cm magasra nőtt.

A kitüntető címet csak nemrég vette át a Floridai Dencertől, aki szintén Csivava és 13 cm mélységből, azaz 3 centiméterrel magasabbról szemléli a világot.

Összegzés

Ki ne szeretné, ha kutyája aranyos kiskutya maradna az idők végezetéig? Nos, ezek a kis kutyafajták mindegyike felnő, DE megmarad az imádnivaló kiskutyaméretük. Melyik a kedvenced?

March 27, 2022

További érdekességek

Hírlevél

A hírlevélre való feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot.