A kutya szeparációs szorongásának tünetei és kezelése

A szeparációs szorongás az esetek többségében igen súlyos állapot, melyet a sem a gazdi sem a kutya nem tud megfelelően kezelni. Ha a kutya túlságosan kötődik gazdájához, akkor komoly stresszként éli meg, ha magára hagyják.

Ilyenkor órákon át tartó ugatásban és vonyításban lehet része a szomszédoknak, arról már nem is beszélve, hogy a kutya romboló és pusztító magatartása milyen károkat okozhat otthonunkban.

Ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy mi váltja ki a kutya szeparációs szorongását, ennek milyen tünetei vannak, és hogyan lehet ezt hatásosan és egyszerűen kezelni.

Miért alakul ki szeparációs szorongás a kutyánál?

Mit jelent a szeparációs szorongás?

Mitől alakulhat ki szeparációs szorongás a kutyáknál?

A kutya szeparációs szorongásának tünetei

Hogyan kezeljük, ha a kutyának szeparációs szorongása van?

Gyakori kérdések a szeparációs szorongásról

Miért alakul ki szeparációs szorongás a kutyánál?

A szeparációs szorongás általában azokra a kutyákra jellemző, akik túlságosan ragaszkodnak a gazdájukhoz, és túlzott mértékben függnek tőlük.

A probléma gyökere a családban lévő falkaegyensúly eltolódására vezethető vissza. Kölyökkutya befogadásakor már a kezdetektől meg kell tanítani az ebet arra, hogy jól érezze magát akkor, amikor egyedül van.

Az egyedüllétre szoktatásról szóló cikkünk segítséget nyújthat az egyensúly megteremtésében és a szeparációs szorongás elkerülésében.

Olyan gazdik számára, akik kevés időt töltenek otthon és várhatóan hosszú órákra magára hagyják kedvencüket, érdemes olyan kutyafajtákban gondolkodniuk, melyeket kevésbé visel meg az elszakadás és a magány.

A szeparációs szorongás felnőtt kutya esetében is kezelhető, tanácsainkat az alábbiakban ismerheted meg.

Mit jelent a szeparációs szorongás?

A szeparációs szorongás főként kutyáknál figyelhető meg, de macskáknál, madaraknál, lovaknál, sertéseknél, vagy más háztáji állatoknál is előfordulhat.

A szeparációs szorongással érintett háziállatok érzelmi szorongást tapasztalnak, amikor elszakadnak attól a személytől vagy állattól, amelyhez a leginkább kötődnek, és gyakran destruktív módon reagálnak a távollétükre.

A kedvtelésből tartott állatok akkor tapasztalhatnak szorongást, ha teljesen magukra hagyják őket. A gyerekek iskolába járnak, a szülők pedig dolgozni, így a hétköznapokban akár 8-10 órát át is egyedül lehetnek az állatok.

Társaság és elfoglaltság hiányában kedvenceik nehezen foglalják le magukat, és szorongás tör elő belőlük. Ilyenkor úgy érzik elhagyták őket és nem képesek vigyázni a falka tagjaira.

Szeparációs szorongás esetén okkal feltételezhető, hogy eltolódott a falkarend a családban és a kutya falkavezérként tekint magára. A falkavezér feladata a család biztonságának garantálása, ám ha a család szerteszéled, és a kutya egyedül marad, nem képes ellátni a feladatát.

A falkasorrend helyreállítása segíthet levenni ezt a képzelt terhet az eb válláról. A stressz valódi problémát jelent a kutya mentális állapotára és jóllétére nézve. Sokkal több annál, hogy a kutya unatkozik, ugat vagy időnként elrágcsál egy cipőt.  A szeparációs szorongás megelőzésére és kezelésére számos módszer létezik.

Mi okozhat szeparációs szorongást a kutyáknál?

A szeparációs szorongás bármely kutyánál előfordulhat, ha magára hagyják. Egyes kutatások szerint a kutyák 80%-ánál megemelkedik a stresszhormon-szint, akkor, amikor egyedül vannak.

A betegség kialakulása akkor a legvalószínűbb, amikor változás áll be a kutya napi rutinjába és bármely módon megváltozik az életvitele.

Leggyakoribb kiváltó okok a költözés, a család időbeosztásának változása, egy családtag elvesztése vagy tartós távolléte például nyaralás vagy hosszabb kórházi kezelés esetén.

A szeparációs szorongás sokkal jobban érinti a menhelyről származó kutyákat, hiszen ők már legalább egyszer átestek azon, hogy gazdájuk végérvényesen elhagyta őket. A menhelyről származó kutya bizalmát így nyerheted el.

A szorongás kialakulását több dolog is befolyásolja, a legelterjedtebb okokat az alábbiakban ismertetjük.

Gazdiváltás

A kutyák menhelyre történő beadása gyakran indikálja a szeparációs szorongást, hiszen a kutya megtapasztalja, hogy a gazdája lemond róla.

Ugyanez a helyzet akkor, ha a kutya bármilyen oknál fogva új gazdihoz, vagy új családhoz kerül, még akkor is, ha ezzel jelentősen javulnak az életkörülményei.

Változás a napi rutinban

A kutyák számára rendkívül fontos a napi rutin. Ha a megszokott napirendben hirtelen változás következik be, az kiválhat szorongásos tüneteket.

Például, ha a gazdi munkahelyet vált, új beosztásban dolgozik, vagy hosszas otthon tartózkodás után újra munkába áll és egyik napról a másikra eltűnik otthonról hosszú órákra, az a kutya megítélése alapján aggasztó jelenség lehet.

Költözés

A kutyák rendkívüli mértékben ragaszkodnak a környezetükhöz, akár egy szoba átrendezése is zavarral töltheti el őket.

A költözést, és az azzal járó környezetváltozás a kutya nagyon nehezen viseli, ezért az esemény kiváltó oka lehet a szeparációs szorongás fejlődésének.

Változás a családtagok körében

Az ebek ragaszkodnak az őket körülvevő személyekhez is.

Ha változás áll be a család összetételében, például a felek elválnak, egy családtag hosszú időre elutazik, az egyetem miatt más városba költözik a gyerek, akkor a kutyában kialakulhat szeparációs szorongásra való hajlam.

A kutya szeparációs szorongásának tünetei

A szeparációs szorongást sokszor nem könnyű felismerni, mert az egyes jelek utalhatnak általános szorongásra, vagy átmeneti stresszre, amit más okok váltanak ki.

Előfordulhat az is, hogy a kutya viselkedése csak kis mértékben tér el a megszokottaktól, és az is, hogy egy adott tevékenységet folytat szélsőséges mértékben.

Ha a kutya a megszokottnál csak kicsivel többet ugat, akkor még önmagában nem gondolhatnánk, hogy szeparációs szorongással küzd. A szeparációs szorongással küzdő kutyák erős félelmet tapasztalnak és szoronganak, akkor, amikor a családtagok nincsenek jelen, gyakran feszültek és rombolásba kezdenek.

A tünetek változatosak lehetnek, a legelterjedtebbek a következők.

Túl sokat nyalogatja magát

A kutyák egyik módszere önmaguk lenyugtatására, ha nyalogatják vagy rágcsálják a tappancsukat, vagy a bundájukat.

A túlzásba vitt tisztálkodás a bőrfelület irritációját és a bunda foltokban történő kihullását eredményezheti.

Zavart viselkedés

Szeparációs szorongás során a kutya ingerlékenyebb és agresszívabb lehet, remeghet, zihálhat az átélt stressz miatt.

A szorongás rossz hatással van a kutya mentális és fizikai állapotára, megakadályozza az eb nyugodt és békés pihenését.

Az agresszív kutya kezeléséről itt találsz részletes útmutatót.

Ürítés

Az egyedül hagyott kutyák rendszerint bepisilnek, vagy odapiszkítanak a lakásba gazdáik távollétében, még akkor is, ha egyébként szobatiszták, és kijelölt helyük van arra, hogy elvégezzék a dolgukat a lakáson belül.

A helyzet súlyosságára utalhat, ha a magányos kutya el is fogyasztja az ürülékét vagy annak egy részét. Ennek leszoktatásáról egy régebbi cikkünkben már írtunk.

Ugatás, vonyítás

A szeparációs szorongással küzdő kutya hosszasan ugathat vagy vonyíthat, amikor egyedül marad. Rendszerint ezt a problémát a szomszédok jelzik a gazdi felé.

Az ugatás és vonyítás ezen formája tartós, nincs konkrét kiváltó oka, azaz nem zavarja a kutyát például a szomszédban zajló felújítás zaja, egyszerűen csak így próbálja levezetni a feszültségét.

Rágás, ásás és rongálás

A szorongó kutyák feszültségük mérséklésére gyakran rágni kezdenek. Megcsócsálják vagy szétkaparják az ajtókeretet, rágják az ablakpárkányokat, tépik a függönyöket, vagy megrongálják az elérhető tárgyakat, például távirányítót, cipőt, elektromos vezetékeket.

Gyakorlatilag bármilyen használati eszközt, bútort vagy felületet képesek tönkretenni.

A szabadtéren tartott kutyák sokszor a kerítés mentén ásnak gödröket, egyfajta menekülő útvonalat készítenek maguknak, vagy megrágják a kerti növényeket, kitépik a földből az öntözőrendszert.

A romboló magatartás rendszerint kárt tesz az ebek testi épségében is, melyet letört fogak, vérző íny, sérült mancsok és körmök jeleznek.

Azok a kutyák, akik jól viselkednek gazdáik jelenlétében és csak akkor rombolják a környezetüket, amikor magukra maradnak, jó eséllyel szeparációs szorongástól szenvednek.

Szökés

A szeparációs szorongással küzdő kutya megpróbálhat elszökni arról a területről, ahová be van zárva arra az időre, amíg egyedül hagyják.

Megpróbálhatja kiásni a kennelt, átrágja magát az ajtókon, kaparhatja az ablakot. A szökésre irányuló aktivitás gyakran sérüléssel jár, hiszen a kutya nagyobb vehemenciával igyekszik utat törni magának a külvilágba.

Ha a kutya akkor próbál szökni, amikor a gazdi nincs otthon, de a jelenlétében nem, akkor vélhetően a szeparációs szorongás egyik tünetével állunk szemben.

Járkálás

A lakásban való bolyongás általában nem ad okot az aggodalomra, különösen, ha a kutya célzottan járkál, például inni megy, utána lefekszik a fejére, vagy az ajtóhoz megy, ha kintről mozgást hall.

Abban az esetben, ha a kutya egyfajta mintát követ, és mindig ugyanazon az ösvényen járkál fel-alá céltalanul, esetleg köröket ír le, vagy oda-vissza járkál ugyanazon az útvonalon, akkor az a kutya szorongását jelzi.

Ez a viselkedés nem figyelhető meg a gazda jelenlétében, csak akkor, amikor a kutya magányos.

Hangulatváltozás

A kutyák felismerik azt a helyzetet, amikor a gazdi távozni készül otthonról. Tudják, hogy amikor fogmosás után magadhoz veszed a kulcsaidat és felveszed a cipőt, akkor el fogod hagyni a házat.

A szeparációs szorongással küzdő kutyák ilyenkor láthatóan nyugtalanná és feszültté válnak. Hazaérkezéskor extrém boldogságot és örömöt tapasztalhatsz ezeken a kutyákon, jellemzően nem jól nevelten, ülve várnak, hanem felugranak rád és egyenesen körülrajonganak.

Éhezés, szomjazás

A magára hagyott, szorongó ebek hajlamosak arra, hogy gazdájuk távollétében ne igyanak és ne egyenek egyáltalán.

Az evés biztonságos közeget igényel, az átélt félelem és feszültség elveszi a szeparációs szorongással küzdő kutya étvágyát, ami egyértelműen rossz hatással van a szervezetére és egészségére.

Hogyan kezeljük, ha a kutyának szeparációs szorongása van?

A szeparációs szorongás felmerülésekor először érdemes ellátogatni az állatorvoshoz, aki képes kizárni minden olyan betegséget, amely hozzájárulhat a kutya tüneteihez.

Az állatorvosok hasznos tanácsokkal láthatnak el a szeparációs szorongás kezelési módjairól, végső esetben gyógyszeres kezelést javasolhatnak. Minden kutya más, ezért eltérő módszerek válhatnak be a szorongás mérséklésére.

• Kölyökkutyák esetén az egyedülléthez való szoktatás lépései segíthetnek megelőzni a szeparációs szorongás kifejlődését. Erről itt olvashatsz bővebben.
• Felnőtt kutyák esetében az érzéketlenítés és az egyedüllét elviselhetőbbé tétele segíthet javítani a kutya viselkedésén.

Hogyan kerülhető el a szeparációs szorongás?

A szeparációs szorongás kezelésének elsődleges feladata, hogy az egyedüllét miatt keletkező stresszt feloldjuk a kutyában. A szorongás célzott gyakorlatokkal fokozatosan megszüntethető.

A meglévő szeparációs szorongás különféle módszerekkel kezelhető, melyeket lépésenként taníthatók, majd párhuzamosan is beépíthetők a mindennapokba attól függően, hogy mennyire szorong az eb.

1. Érzéketlenítés

A kutya megnyugtatásának egyik lehetséges módja, ha a kutyát érzéketlenné teszed a szorongást okozó stresszel szemben.

A kutyák jó megfigyelők, és könnyedén azonosítják, hogy mikor tervezed elhagyni az otthonod.

• Jó módszer, ha naponta többször úgy teszel, mintha elmennél otthonról, felveszed a cipőd, csörgeted a kulcsaidat, majd mégis otthon maradsz.
• Játszd el a távozással kapcsolatos szokásaidat, öltözz fel, moss fogat, tedd zsebre a kocsikulcsot, majd ülj le tévézni, vagy főzd meg a vacsorát.

A kutya ezáltal elválasztja ezeket az induláskor megszokott tevékenységeket attól, hogy magára fogod hagyni.

2. Színlelt távozás

• Ezt követően feltűnés nélkül hagyd el a lakást rövid időre, naponta többször is, és gyorsan térj vissza anélkül, hogy elköszönnél az ebtől.
• A kutya így megtanulja, hogy amikor elmész, akkor biztosan vissza fogsz jönni, és egyáltalán nem olyan nagy dolog, ha a gazdi elmegy otthonról.

A távollét idejét növeld fokozatosan, kezdetben elég egy percre kimenned, később pedig elintézheted a bevásárlást is a gyakorlás alkalmával.

3. Hazaérkezés

A szeparációs szorongást tapasztaló kutyák rendszerint kitörő örömmel fogadják a gazdájukat.

• Hazaérkezéskor hagyd figyelmen kívül a kutyát, tegyél úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne belépni az ajtón.
• Ha a kutya túl sok dédelgetést és törődést kap akkor, amikor a gazdi hazaérkezik, tovább erősödik benne az érzés, hogy a magány elviselhetetlen, és csak a találkozás oldhatja fel a szorongását.

4. Játékok

A távozással és hazaérkezéssel kapcsolatos teendők gyakorlása mellett fontos, hogy a kutya megfelelő elfoglaltságot találjon magának, amikor magára marad.

A szabadidő eltöltésére a kutyának meg kell tanulnia az alternatívákat a rongálás helyett.

• Egyik legjobb módszer erre a rágójátékokra szoktatás. Ez segít a kutya energiáinak és feszültségének levezetésében és megakadályozza a helytelen viselkedést.
• A finomságokkal töltött játékok elterelik a figyelmet arról, hogy elmész és lefoglalják a kutyát a távollétedben.

A rágójátékokra való szoktatás módjáról bővebben itt olvashatsz.

5. Testmozgás

• A fizikailag lefárasztott ebek sokkal nyugodtabban viselkednek gazdáik távollétében. Minden reggel iktass be egy hosszabb sétát. Labdázz kedvenceddel a kertben, hogy alaposan kifáradjon.
• A fizikai fárasztást követően rejts el a lakás különböző részein jutalomfalatokat, melyeket megkereshet a kutya.

Az étel felkutatása mentálisan fárasztja a kutyát és lefoglalja addig, amíg nem vagy otthon. A kimerült kutya jó eséllyel pihenéssel tölti a nap egy jelentős részét, amíg te dolgozol.

6. Kiegyensúlyozott táplálás

A teljes értékű étrenden élő kutyák, akik megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz jutnak, egészségesebb szervezettel és idegrendszerrel bírnak, ezért könnyebben viselhetik a magányt.

• Fontos, a kutya olyan táplálékot kapjon, ami tartalmazza a számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is.
• A mikrotápanyagok elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő működéséhez, és a kiegyensúlyozott viselkedéshez.

A rosszul táplált ebek emésztési panaszokat, vitaminhiányból fakadó tüneteket tapasztalhatnak, ami miatt még kellemetlenebbül érezhetik magukat.

7. Ne büntess

Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a szeparációs szorongással küzdő kutyákat nem szabad megbüntetni azért, mert kárt tettek az otthonodban, amíg te házon kívül voltál.

Meg kell értened, hogy távollétedben a kutya viselkedését a félelem és a szorongás irányítja.

• Ha megbünteted őt akkor, amikor hazaérkezel és éppen véget ér a szorongása, még több negatív élményt társít az egyedülléthez és ahhoz is, hogy hazajössz, ezáltal még stresszesebbé válik.

A szakszerű jutalmazásról és büntetésről szóló cikkünk segít jobban eligazodni ebben a témában.

8. Kérj segítséget

Amennyiben a gyakorlás sem segít, kérj segítséget profiktól a kutya viselkedésének korrigálására.

• Vidd kutyanapközibe vagy kérj meg egy családtagot, hogy minden nap ugorjon be a kutyához, hogy az egyedül töltött időt megtörje.

Gyakori kérdések a szeparációs szorongásról

Hány éves korban alakul ki a kutyákban szeparációs szorongás?

A kutyáknál a szeparációs szorongás leggyakrabban 2 éves koruk előtt jelentkezik. Felnőtt korban a valószínűsége csökken, idős korban ismét emelkedést mutat az életkorral összefüggő változások következtében.

Mely kutyafajtáknál alakul ki leggyakrabban szeparációs szorongás?   

A szeparációs szorongásnak nincs konkrét ismert oka, ám vélhetően gyakrabban fordul elő azoknál a fajtáknál, amelyekről köztudott, hogy szorosan kötődnek a gazdájukhoz.

Tapasztalatok szerint a Labrador retrieverek, a Csivavák, a Németjuhászok és a Cocker spánielek hajlamosak leginkább a szeparációs szorongásra.

A kutyák hány százaléka szenved szeparációs szorongásban?

A szeparációs szorongás gyakori viselkedési probléma a kutyák körében, körülbelül az ebek 30-40%-át érinti.

Hol aludjon kutya, ha nehezen viseli az egyedüllétet?

Egyes kutyák számára nem elég a tudat, hogy a gazda a lakásban tartózkodik éjszaka, ezért szeparációs szorongással küzdenek akkor is, ha kizárják őket a hálószobából.

Számukra egy biztonságos és kényelmes fekvőhely javasolt, ahol az összes játékuk kéznél van.

Honnan lehet tudni, ha szomorú a kutya?

A kutya depressziós hangulatára utalhat, ha nem akar enni vagy inni, nem akar játszani az emberekkel vagy más állatokkal és túl sokat alszik.

A letargikus ebek többet nyalogatják a mancsukat, mert ez megnyugtató lehet számukra, és kevésbé jönnek lázba a közös programoktól, sétálástól, vagy játékoktól.

A depresszió és a stressz tüneteiről itt írtunk.

Összegzés

A szeparációs szorongással küzdő kutyák erős feszültséget tapasztalnak akkor, amikor magukra maradnak.

A félelem és szorongás következtében megváltozik a viselkedésük, magányukban ugatnak és vonyítanak, kárt tesznek a környezetükben, rongálják a bútorokat, sokat ásnak vagy rágnak.

Gyakran a szobatisztaság követelményeiről is megfeledkeznek, szökni próbálnak és nem törődnek a saját testi épségükkel sem.

A szeparációs szorongás minden alkalommal előtör belőlük, amikor a gazdi elhagyni készül a lakást, és egészen addig tart, amíg haza nem érkezik. A szorongás képes felülírni az engedelmességről tanultakat, ezért arra kell törekedni, hogy a kutya megtanuljon egyedül maradni, ne élje meg stresszként a gazdától való elválást.

Amikor egy felnőtt kutyát szeparációs szorongással kezelünk, a cél az, hogy feloldjuk a kutya mögöttes szorongását úgy, hogy megtanítjuk neki élvezni, vagy legalább elviselni, az egyedül töltött időt.

A legjobb módszer erre az érzéketlenítés, mely amellett, hogy megteremti a szorongást kiváltó helyzetet, de rögtön fel is oldja.

Építsd be a mindennapokba a szeparációs szorongás leküzdésére szolgáló lépéseket, hogy a kutya képes legyen felülkerekedni az alaptalan félelmein.