Utoljára frissítve: 2022. November. 04
A szeparációs szorongás az esetek többségében igen súlyos állapot, melyet a sem a gazdi sem a kutya nem tud megfelelően kezelni. Ha a kutya túlságosan kötődik gazdájához, akkor komoly stresszként éli meg, ha magára hagyják.
Ilyenkor órákon át tartó ugatásban és vonyításban lehet része a szomszédoknak, arról már nem is beszélve, hogy a kutya romboló és pusztító magatartása milyen károkat okozhat otthonunkban.
Ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy mi váltja ki a kutya szeparációs szorongását, ennek milyen tünetei vannak, és hogyan lehet ezt hatásosan és egyszerűen kezelni.
Miért alakul ki szeparációs szorongás a kutyánál?
Mit jelent a szeparációs szorongás?
Mitől alakulhat ki szeparációs szorongás a kutyáknál?
A kutya szeparációs szorongásának tünetei
Hogyan kezeljük, ha a kutyának szeparációs szorongása van?
Gyakori kérdések a szeparációs szorongásról
Miért alakul ki szeparációs szorongás a kutyánál?
A szeparációs szorongás általában azokra a kutyákra jellemző, akik túlságosan ragaszkodnak a gazdájukhoz, és túlzott mértékben függnek tőlük.
A probléma gyökere a családban lévő falkaegyensúly eltolódására vezethető vissza. Kölyökkutya befogadásakor már a kezdetektől meg kell tanítani az ebet arra, hogy jól érezze magát akkor, amikor egyedül van.
Az egyedüllétre szoktatásról szóló cikkünk segítséget nyújthat az egyensúly megteremtésében és a szeparációs szorongás elkerülésében.
Olyan gazdik számára, akik kevés időt töltenek otthon és várhatóan hosszú órákra magára hagyják kedvencüket, érdemes olyan kutyafajtákban gondolkodniuk, melyeket kevésbé visel meg az elszakadás és a magány.
A szeparációs szorongás felnőtt kutya esetében is kezelhető, tanácsainkat az alábbiakban ismerheted meg.
Mit jelent a szeparációs szorongás?
A szeparációs szorongás főként kutyáknál figyelhető meg, de macskáknál, madaraknál, lovaknál, sertéseknél, vagy más háztáji állatoknál is előfordulhat.
A szeparációs szorongással érintett háziállatok érzelmi szorongást tapasztalnak, amikor elszakadnak attól a személytől vagy állattól, amelyhez a leginkább kötődnek, és gyakran destruktív módon reagálnak a távollétükre.
A kedvtelésből tartott állatok akkor tapasztalhatnak szorongást, ha teljesen magukra hagyják őket. A gyerekek iskolába járnak, a szülők pedig dolgozni, így a hétköznapokban akár 8-10 órát át is egyedül lehetnek az állatok.
Társaság és elfoglaltság hiányában kedvenceik nehezen foglalják le magukat, és szorongás tör elő belőlük. Ilyenkor úgy érzik elhagyták őket és nem képesek vigyázni a falka tagjaira.
Szeparációs szorongás esetén okkal feltételezhető, hogy eltolódott a falkarend a családban és a kutya falkavezérként tekint magára. A falkavezér feladata a család biztonságának garantálása, ám ha a család szerteszéled, és a kutya egyedül marad, nem képes ellátni a feladatát.
A falkasorrend helyreállítása segíthet levenni ezt a képzelt terhet az eb válláról. A stressz valódi problémát jelent a kutya mentális állapotára és jóllétére nézve. Sokkal több annál, hogy a kutya unatkozik, ugat vagy időnként elrágcsál egy cipőt. A szeparációs szorongás megelőzésére és kezelésére számos módszer létezik.
Mi okozhat szeparációs szorongást a kutyáknál?
A szeparációs szorongás bármely kutyánál előfordulhat, ha magára hagyják. Egyes kutatások szerint a kutyák 80%-ánál megemelkedik a stresszhormon-szint, akkor, amikor egyedül vannak.
A betegség kialakulása akkor a legvalószínűbb, amikor változás áll be a kutya napi rutinjába és bármely módon megváltozik az életvitele.
Leggyakoribb kiváltó okok a költözés, a család időbeosztásának változása, egy családtag elvesztése vagy tartós távolléte például nyaralás vagy hosszabb kórházi kezelés esetén.
A szeparációs szorongás sokkal jobban érinti a menhelyről származó kutyákat, hiszen ők már legalább egyszer átestek azon, hogy gazdájuk végérvényesen elhagyta őket. A menhelyről származó kutya bizalmát így nyerheted el.
A szorongás kialakulását több dolog is befolyásolja, a legelterjedtebb okokat az alábbiakban ismertetjük.
Gazdiváltás
A kutyák menhelyre történő beadása gyakran indikálja a szeparációs szorongást, hiszen a kutya megtapasztalja, hogy a gazdája lemond róla.
Ugyanez a helyzet akkor, ha a kutya bármilyen oknál fogva új gazdihoz, vagy új családhoz kerül, még akkor is, ha ezzel jelentősen javulnak az életkörülményei.
Változás a napi rutinban
A kutyák számára rendkívül fontos a napi rutin. Ha a megszokott napirendben hirtelen változás következik be, az kiválhat szorongásos tüneteket.
Például, ha a gazdi munkahelyet vált, új beosztásban dolgozik, vagy hosszas otthon tartózkodás után újra munkába áll és egyik napról a másikra eltűnik otthonról hosszú órákra, az a kutya megítélése alapján aggasztó jelenség lehet.
Költözés
A kutyák rendkívüli mértékben ragaszkodnak a környezetükhöz, akár egy szoba átrendezése is zavarral töltheti el őket.
A költözést, és az azzal járó környezetváltozás a kutya nagyon nehezen viseli, ezért az esemény kiváltó oka lehet a szeparációs szorongás fejlődésének.
Változás a családtagok körében
Az ebek ragaszkodnak az őket körülvevő személyekhez is.
Ha változás áll be a család összetételében, például a felek elválnak, egy családtag hosszú időre elutazik, az egyetem miatt más városba költözik a gyerek, akkor a kutyában kialakulhat szeparációs szorongásra való hajlam.
A kutya szeparációs szorongásának tünetei
A szeparációs szorongást sokszor nem könnyű felismerni, mert az egyes jelek utalhatnak általános szorongásra, vagy átmeneti stresszre, amit más okok váltanak ki.
Előfordulhat az is, hogy a kutya viselkedése csak kis mértékben tér el a megszokottaktól, és az is, hogy egy adott tevékenységet folytat szélsőséges mértékben.
Ha a kutya a megszokottnál csak kicsivel többet ugat, akkor még önmagában nem gondolhatnánk, hogy szeparációs szorongással küzd. A szeparációs szorongással küzdő kutyák erős félelmet tapasztalnak és szoronganak, akkor, amikor a családtagok nincsenek jelen, gyakran feszültek és rombolásba kezdenek.
A tünetek változatosak lehetnek, a legelterjedtebbek a következők.
Túl sokat nyalogatja magát
A kutyák egyik módszere önmaguk lenyugtatására, ha nyalogatják vagy rágcsálják a tappancsukat, vagy a bundájukat.
A túlzásba vitt tisztálkodás a bőrfelület irritációját és a bunda foltokban történő kihullását eredményezheti.
Zavart viselkedés
Szeparációs szorongás során a kutya ingerlékenyebb és agresszívabb lehet, remeghet, zihálhat az átélt stressz miatt.
A szorongás rossz hatással van a kutya mentális és fizikai állapotára, megakadályozza az eb nyugodt és békés pihenését.
Az agresszív kutya kezeléséről itt találsz részletes útmutatót.
Ürítés
Az egyedül hagyott kutyák rendszerint bepisilnek, vagy odapiszkítanak a lakásba gazdáik távollétében, még akkor is, ha egyébként szobatiszták, és kijelölt helyük van arra, hogy elvégezzék a dolgukat a lakáson belül.
A helyzet súlyosságára utalhat, ha a magányos kutya el is fogyasztja az ürülékét vagy annak egy részét. Ennek leszoktatásáról egy régebbi cikkünkben már írtunk.
Ugatás, vonyítás
A szeparációs szorongással küzdő kutya hosszasan ugathat vagy vonyíthat, amikor egyedül marad. Rendszerint ezt a problémát a szomszédok jelzik a gazdi felé.
Az ugatás és vonyítás ezen formája tartós, nincs konkrét kiváltó oka, azaz nem zavarja a kutyát például a szomszédban zajló felújítás zaja, egyszerűen csak így próbálja levezetni a feszültségét.
Rágás, ásás és rongálás
A szorongó kutyák feszültségük mérséklésére gyakran rágni kezdenek. Megcsócsálják vagy szétkaparják az ajtókeretet, rágják az ablakpárkányokat, tépik a függönyöket, vagy megrongálják az elérhető tárgyakat, például távirányítót, cipőt, elektromos vezetékeket.
Gyakorlatilag bármilyen használati eszközt, bútort vagy felületet képesek tönkretenni.
A szabadtéren tartott kutyák sokszor a kerítés mentén ásnak gödröket, egyfajta menekülő útvonalat készítenek maguknak, vagy megrágják a kerti növényeket, kitépik a földből az öntözőrendszert.
A romboló magatartás rendszerint kárt tesz az ebek testi épségében is, melyet letört fogak, vérző íny, sérült mancsok és körmök jeleznek.
Azok a kutyák, akik jól viselkednek gazdáik jelenlétében és csak akkor rombolják a környezetüket, amikor magukra maradnak, jó eséllyel szeparációs szorongástól szenvednek.
Szökés
A szeparációs szorongással küzdő kutya megpróbálhat elszökni arról a területről, ahová be van zárva arra az időre, amíg egyedül hagyják.
Megpróbálhatja kiásni a kennelt, átrágja magát az ajtókon, kaparhatja az ablakot. A szökésre irányuló aktivitás gyakran sérüléssel jár, hiszen a kutya nagyobb vehemenciával igyekszik utat törni magának a külvilágba.
Ha a kutya akkor próbál szökni, amikor a gazdi nincs otthon, de a jelenlétében nem, akkor vélhetően a szeparációs szorongás egyik tünetével állunk szemben.
Járkálás
A lakásban való bolyongás általában nem ad okot az aggodalomra, különösen, ha a kutya célzottan járkál, például inni megy, utána lefekszik a fejére, vagy az ajtóhoz megy, ha kintről mozgást hall.
Abban az esetben, ha a kutya egyfajta mintát követ, és mindig ugyanazon az ösvényen járkál fel-alá céltalanul, esetleg köröket ír le, vagy oda-vissza járkál ugyanazon az útvonalon, akkor az a kutya szorongását jelzi.
Ez a viselkedés nem figyelhető meg a gazda jelenlétében, csak akkor, amikor a kutya magányos.
Hangulatváltozás
A kutyák felismerik azt a helyzetet, amikor a gazdi távozni készül otthonról. Tudják, hogy amikor fogmosás után magadhoz veszed a kulcsaidat és felveszed a cipőt, akkor el fogod hagyni a házat.
A szeparációs szorongással küzdő kutyák ilyenkor láthatóan nyugtalanná és feszültté válnak. Hazaérkezéskor extrém boldogságot és örömöt tapasztalhatsz ezeken a kutyákon, jellemzően nem jól nevelten, ülve várnak, hanem felugranak rád és egyenesen körülrajonganak.
Éhezés, szomjazás
A magára hagyott, szorongó ebek hajlamosak arra, hogy gazdájuk távollétében ne igyanak és ne egyenek egyáltalán.
Az evés biztonságos közeget igényel, az átélt félelem és feszültség elveszi a szeparációs szorongással küzdő kutya étvágyát, ami egyértelműen rossz hatással van a szervezetére és egészségére.
Hogyan kezeljük, ha a kutyának szeparációs szorongása van?
A szeparációs szorongás felmerülésekor először érdemes ellátogatni az állatorvoshoz, aki képes kizárni minden olyan betegséget, amely hozzájárulhat a kutya tüneteihez.
Az állatorvosok hasznos tanácsokkal láthatnak el a szeparációs szorongás kezelési módjairól, végső esetben gyógyszeres kezelést javasolhatnak. Minden kutya más, ezért eltérő módszerek válhatnak be a szorongás mérséklésére.
- Kölyökkutyák esetén az egyedülléthez való szoktatás lépései segíthetnek megelőzni a szeparációs szorongás kifejlődését. Erről itt olvashatsz bővebben.
- Felnőtt kutyák esetében az érzéketlenítés és az egyedüllét elviselhetőbbé tétele segíthet javítani a kutya viselkedésén.
Hogyan kerülhető el a szeparációs szorongás?
A szeparációs szorongás kezelésének elsődleges feladata, hogy az egyedüllét miatt keletkező stresszt feloldjuk a kutyában. A szorongás célzott gyakorlatokkal fokozatosan megszüntethető.
A meglévő szeparációs szorongás különféle módszerekkel kezelhető, melyeket lépésenként taníthatók, majd párhuzamosan is beépíthetők a mindennapokba attól függően, hogy mennyire szorong az eb.
1. Érzéketlenítés
A kutya megnyugtatásának egyik lehetséges módja, ha a kutyát érzéketlenné teszed a szorongást okozó stresszel szemben.
A kutyák jó megfigyelők, és könnyedén azonosítják, hogy mikor tervezed elhagyni az otthonod.
- Jó módszer, ha naponta többször úgy teszel, mintha elmennél otthonról, felveszed a cipőd, csörgeted a kulcsaidat, majd mégis otthon maradsz.
- Játszd el a távozással kapcsolatos szokásaidat, öltözz fel, moss fogat, tedd zsebre a kocsikulcsot, majd ülj le tévézni, vagy főzd meg a vacsorát.
A kutya ezáltal elválasztja ezeket az induláskor megszokott tevékenységeket attól, hogy magára fogod hagyni.
2. Színlelt távozás
- Ezt követően feltűnés nélkül hagyd el a lakást rövid időre, naponta többször is, és gyorsan térj vissza anélkül, hogy elköszönnél az ebtől.
- A kutya így megtanulja, hogy amikor elmész, akkor biztosan vissza fogsz jönni, és egyáltalán nem olyan nagy dolog, ha a gazdi elmegy otthonról.
A távollét idejét növeld fokozatosan, kezdetben elég egy percre kimenned, később pedig elintézheted a bevásárlást is a gyakorlás alkalmával.
3. Hazaérkezés
A szeparációs szorongást tapasztaló kutyák rendszerint kitörő örömmel fogadják a gazdájukat.
- Hazaérkezéskor hagyd figyelmen kívül a kutyát, tegyél úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne belépni az ajtón.
- Ha a kutya túl sok dédelgetést és törődést kap akkor, amikor a gazdi hazaérkezik, tovább erősödik benne az érzés, hogy a magány elviselhetetlen, és csak a találkozás oldhatja fel a szorongását.
4. Játékok
A távozással és hazaérkezéssel kapcsolatos teendők gyakorlása mellett fontos, hogy a kutya megfelelő elfoglaltságot találjon magának, amikor magára marad.
A szabadidő eltöltésére a kutyának meg kell tanulnia az alternatívákat a rongálás helyett.
- Egyik legjobb módszer erre a rágójátékokra szoktatás. Ez segít a kutya energiáinak és feszültségének levezetésében és megakadályozza a helytelen viselkedést.
- A finomságokkal töltött játékok elterelik a figyelmet arról, hogy elmész és lefoglalják a kutyát a távollétedben.
A rágójátékokra való szoktatás módjáról bővebben itt olvashatsz.
5. Testmozgás
- A fizikailag lefárasztott ebek sokkal nyugodtabban viselkednek gazdáik távollétében. Minden reggel iktass be egy hosszabb sétát. Labdázz kedvenceddel a kertben, hogy alaposan kifáradjon.
- A fizikai fárasztást követően rejts el a lakás különböző részein jutalomfalatokat, melyeket megkereshet a kutya.
Az étel felkutatása mentálisan fárasztja a kutyát és lefoglalja addig, amíg nem vagy otthon. A kimerült kutya jó eséllyel pihenéssel tölti a nap egy jelentős részét, amíg te dolgozol.
6. Kiegyensúlyozott táplálás
A teljes értékű étrenden élő kutyák, akik megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaghoz jutnak, egészségesebb szervezettel és idegrendszerrel bírnak, ezért könnyebben viselhetik a magányt.
- Fontos, a kutya olyan táplálékot kapjon, ami tartalmazza a számára szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat is.
- A mikrotápanyagok elengedhetetlenek az idegrendszer megfelelő működéséhez, és a kiegyensúlyozott viselkedéshez.
A rosszul táplált ebek emésztési panaszokat, vitaminhiányból fakadó tüneteket tapasztalhatnak, ami miatt még kellemetlenebbül érezhetik magukat.
7. Ne büntess
Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a szeparációs szorongással küzdő kutyákat nem szabad megbüntetni azért, mert kárt tettek az otthonodban, amíg te házon kívül voltál.
Meg kell értened, hogy távollétedben a kutya viselkedését a félelem és a szorongás irányítja.
- Ha megbünteted őt akkor, amikor hazaérkezel és éppen véget ér a szorongása, még több negatív élményt társít az egyedülléthez és ahhoz is, hogy hazajössz, ezáltal még stresszesebbé válik.
A szakszerű jutalmazásról és büntetésről szóló cikkünk segít jobban eligazodni ebben a témában.
8. Kérj segítséget
Amennyiben a gyakorlás sem segít, kérj segítséget profiktól a kutya viselkedésének korrigálására.
- Vidd kutyanapközibe vagy kérj meg egy családtagot, hogy minden nap ugorjon be a kutyához, hogy az egyedül töltött időt megtörje.
Gyakori kérdések a szeparációs szorongásról
Hány éves korban alakul ki a kutyákban szeparációs szorongás?
A kutyáknál a szeparációs szorongás leggyakrabban 2 éves koruk előtt jelentkezik. Felnőtt korban a valószínűsége csökken, idős korban ismét emelkedést mutat az életkorral összefüggő változások következtében.
Mely kutyafajtáknál alakul ki leggyakrabban szeparációs szorongás?
A szeparációs szorongásnak nincs konkrét ismert oka, ám vélhetően gyakrabban fordul elő azoknál a fajtáknál, amelyekről köztudott, hogy szorosan kötődnek a gazdájukhoz.
Tapasztalatok szerint a Labrador retrieverek, a Csivavák, a Németjuhászok és a Cocker spánielek hajlamosak leginkább a szeparációs szorongásra.
A kutyák hány százaléka szenved szeparációs szorongásban?
A szeparációs szorongás gyakori viselkedési probléma a kutyák körében, körülbelül az ebek 30-40%-át érinti.
Hol aludjon kutya, ha nehezen viseli az egyedüllétet?
Egyes kutyák számára nem elég a tudat, hogy a gazda a lakásban tartózkodik éjszaka, ezért szeparációs szorongással küzdenek akkor is, ha kizárják őket a hálószobából.
Számukra egy biztonságos és kényelmes fekvőhely javasolt, ahol az összes játékuk kéznél van.
Honnan lehet tudni, ha szomorú a kutya?
A kutya depressziós hangulatára utalhat, ha nem akar enni vagy inni, nem akar játszani az emberekkel vagy más állatokkal és túl sokat alszik.
A letargikus ebek többet nyalogatják a mancsukat, mert ez megnyugtató lehet számukra, és kevésbé jönnek lázba a közös programoktól, sétálástól, vagy játékoktól.
A depresszió és a stressz tüneteiről itt írtunk.
Összegzés
A szeparációs szorongással küzdő kutyák erős feszültséget tapasztalnak akkor, amikor magukra maradnak.
A félelem és szorongás következtében megváltozik a viselkedésük, magányukban ugatnak és vonyítanak, kárt tesznek a környezetükben, rongálják a bútorokat, sokat ásnak vagy rágnak.
Gyakran a szobatisztaság követelményeiről is megfeledkeznek, szökni próbálnak és nem törődnek a saját testi épségükkel sem.
A szeparációs szorongás minden alkalommal előtör belőlük, amikor a gazdi elhagyni készül a lakást, és egészen addig tart, amíg haza nem érkezik. A szorongás képes felülírni az engedelmességről tanultakat, ezért arra kell törekedni, hogy a kutya megtanuljon egyedül maradni, ne élje meg stresszként a gazdától való elválást.
Amikor egy felnőtt kutyát szeparációs szorongással kezelünk, a cél az, hogy feloldjuk a kutya mögöttes szorongását úgy, hogy megtanítjuk neki élvezni, vagy legalább elviselni, az egyedül töltött időt.
A legjobb módszer erre az érzéketlenítés, mely amellett, hogy megteremti a szorongást kiváltó helyzetet, de rögtön fel is oldja.
Építsd be a mindennapokba a szeparációs szorongás leküzdésére szolgáló lépéseket, hogy a kutya képes legyen felülkerekedni az alaptalan félelmein.