Milyen összetevőket kerüljünk el a csirkementes kutyatápokból?

Milyen összetevőket kerüljünk el a csirkementes kutyatápokból

Utoljára frissítve: 2023. September. 11

Csirkeallergia esetén feltétlenül válasszunk csirkementes kutyatápot kedvencünk számára, mely nélkülöz minden olyan összetevőt, amely csirkét tartalmazhat, például csirkezsírt, csirkemájat, egyéb állati összetevőt vagy baromfihúst, amelyekről nem lehet megállapítani, hogy pontosan miből készült.

Az ideális csirkementes kutyatáp kiválasztásáról bővebben olvashatsz bejegyzésünkben. Ahhoz, hogy megfelelő kutyatápot adhassunk négylábú barátainknak, fontos ismernünk azokat az összetevőket, melyek ártalmasak lehetnek, szükségtelenek, ezáltal kerülendők!

Elsősorban a mesterséges tartósítószereket, adalékanyagokat, színezékeket, ízfokozókat, gyenge minőségű szénhidrátokat, melléktermékeket célszerű kerülni, mert ezek potenciálisan károsak lehetnek.

23 összetevő, amit jobb elkerülni a csirkementes kutyatápokból

A kutyaeledel minőségének meghatározását kezdjük mindig az összetevők vizsgálatával, mert ez adja a legpontosabb képet arról, hogy milyen az eledel tápanyagtartalma, milyen összetevők garantálják kedvencünk egészségét és vitalitását.

Felelős állattartóként érdemes alaposan szemügyre venni a tápban található összetevők listáját és arányát, hogy a lehető legbiztonságosabb és legkielégítőbb összetételű tápot vásároljuk a kutyánknak.

A döntés segítése érdekében felsoroltunk azokat az összetevőket, amelyeket kerülni kell a kutyaeledelekben, és jelenlétük esetén érdemes megfontolni egy másik, jobb minőségű táp választását.

1. BHA és BHT

BHA-es-BHT

A BHA és BHT mesterséges tartósítószerek, melyeket az állateledelekben a zsírok tartósítására használnak, hogy megnöveljék a tápok eltarthatóságát. Ezek a tartósítószerek lassítják a zsírok és olajok oxidációját.

Hatékony és gazdaságos tartósítási módot kínálnak, ám többféle negatív hatást gyakorolhatnak kedvencünk egészségére. Potenciálisan káros hatásuk miatt több országban is betiltották a használatukat, de Európában és az Egyesült Államokban is használhatók kis mennyiségben.

Biztonságosságuk vitatott, egyes tanulmányok szerint máj- és vesekárosodást, rákot és fejlődési problémákat okozhatnak, de a BHA-t gasztrointesztinális problémákkal és bőrirritációval is összefüggésbe hozták.

A mesterséges tartósítószerek helyett érdemes természetes, tartósító hatású összetevőkkel gazdagított tápot keresni, amely például rozmaringot vagy E-vitamint tartalmaz az eltarthatóság garantálása érdekében.

2. Etoxikin (EQ)

Az etoxikin egy mesterségesen előállított antioxidáns, amely megakadályozza a zsírok és olajok oxidációját, avasodását ezáltal felettébb hosszú ideig eltartósítja az állateledelt.

Az etoxikin tartósítószert egészségügyi problémákkal, például máj- és vesekárosodással, valamint potenciális rákkockázattal hozták összefüggésbe. Ausztráliában és Európában 2017-ben betiltották a használatát az állateledelekben, ezért az itt gyártott tápokban már nem találkozhatunk vele, de fontos, hogy mindig ellenőrizzük a száraz táp címkéjét!

A konzervekben nem használják, a szemes tápok közül biztonságosabbnak tekinthetők a C- vagy E-vitaminnal, illetve rozmaringkivonattal tartósított tápok. Jó választás lehet még a nitrogénnel tartósított táp, melyben nem tudnak szaporodni a baktériumok.

3. Nitritek és nitrátok (nátrium-nitrit)

Nitratok-es-nitritek

A nitriteket és nitrátokat főként a feldolgozott vagy pácolt húsfélékben, kolbászokban, virslikben, sonkákban találunk tartósítószerként, de a kutyaeledelekben is előszeretettel alkalmazzák.

A tartósítószer nagy mennyiségben mérgező lehet, vérbetegséget okozhat, különösen veszélyes a kölykökre és az idősebb kutyákra. A szervezetben való felhalmozódása a rákkal is összefüggésbe hozható.

A nitriteket és nitrátokat tehát érdemes kerülni, válasszunk konzerves kutyatápot vagy olyan száraz eledeleket, melyeket természetes anyagokkal, aszkorbinsavval, tokoferollal vagy rozmaringgal tartósítanak.

4. Nátrium foszfát (trisó)

Évtizedekkel ezelőtt vízlágyítóként alkalmazták, mára viszont savanyúságot szabályzó és csomósodásgátló anyagként és stabilizátorként használják az élelmiszerekben, állateledelekben.

Nagy mennyiségben fogyasztva káros lehet a szervezetre, ezért a legjobb kerülni. A mesterséges, vegyszerekkel tartósított eledelek helyett célszerű biztonságosabb, természetes tartósítással készülő eledeleket vásárolni.

5. Propilénglikol

Propylene glycol

Talán fagyállóként ismerősebben cseng a vegyület neve, melyet a kutyaeledelekben is használnak nedvesítőszerként. Engedélyezett összetevő, amelynek biztonságossága igencsak megkérdőjelezhető.

Több országban betiltották és már a macskaeledelekben sem engedélyezik a használatát. Főként a félnedves tápokban találkozunk vele, ezért félnedves eledel választásakor figyeljünk arra, hogy ne szerepeljen az összetevők listáján.

6. Nátrium-hexametafoszfát

Főként a “dental” fogápolást támogató kutyaeledelekben és a rágcsákban találjuk meg az adalékanyagot, amely segíthet csökkenteni a fogkövet.

Nagy dózisban lenyelve veszélyes, egészségkárosító hatású. Sokkal jobb döntés, ha gyakrabban mossuk meg a kedvencünk fogát, rendszeresen fogkőeltávolításra visszük az állatorvoshoz ahelyett, hogy nátrium-hexametafoszfátot tartalmazó táppal etetjük.

7. Mesterséges színezékek

Jó tudni! Káros-e a mesterségesen színezett állateledel

A mesterséges színezékek, ételfestékek arra szolgálnak, hogy vonzóbbá, étvágygerjesztőbbé tegyék a tápokat, ám semmi hasznuk nincs. A kutyák látástartománya egészen más, mint az embereké, nem ugyanazokat a színeket látják, ezért a színezett szemes tápok leginkább a gazdikat igyekeznek meggyőzni.

A mesterséges színezékek összefüggésbe hozhatók a hiperaktivitással, viselkedési problémákkal és más káros hatásokkal is. A kutyákat sokkal jobban érdekli a táp illata és íze, ezért inkább válassz színezékmentes tápokat vagy természetes színezőanyagokat tartalmazó tápokat, melyek talán nem tűnnek látványosnak, de valószínűleg egészségesebbek.

A kutyaeledelekben leginkább sárga (tartazin), piros (alluravörös) és barna (ammóniás karamell) mesterséges színezékeket használnak. Ugyan ezeket a hatóságok kis mennyiségben biztonságosnak ítélték, mégis aggodalomra adhatnak okot, akár allergiát is kiválthatnak.

8. Melamin

A kémiai vegyületet elsősorban műanyagok, műtrágyák gyártásához használják, a kutyatápokban semmi keresnivalója.

Az adalékanyag képes mesterségesen fokozni a táp fehérjetartalmát, de rendkívül veszélyes, akár veseelégteleséget, vesekárosodást és halált is okozhat. A melaminszennyezés elkerülhető, ha megbízható gyártók termékeit vásároljuk.

9. Mesterséges aromák

Kutya a zöld táljából tápot eszik. Mesterséges aromák károsak lehetnek.

Az ízesítőszerek, ízfokozók és aromák azok, melyek igazán vonzóvá tehetik még a legrosszabb kutyatápokat is a négylábúak számára.

Gazdiként tudnod kell, hogy a jó minőségű húsok, gyümölcsök és zöldségek önmagukban is elég ízletesek ahhoz, hogy meghozzák a kutya étvágyát. Minden hozzáadott aroma csak arra szolgál, hogy a gyengébb összetevők ízetlenségét kompenzálja. Kerüld azokat az eledeleket, amelyek mesterséges aromákat tartalmaznak.

10. MSG – nátrium glutamát

A nátrium-glutamátról sokszor halhattunk az emberi élelmiszerek kapcsán. Az egyik leggyakrabban használt ízfokozó, amihez többféle negatív hatást is társítanak.

Ha nátrium glutamátot látunk a kutyatáp csomagolásán, vagy akár a saját magunknak vásárolt készétel csomagolásán, gondoljunk arra, hogy az ízfokozó a gyengébb minőségű ételek ízét (annak hiányát) hivatott pótolni.

Gyakori allergén és semmiféle pozitív élettani hatása nincs, csupán arra ösztönöz, hogy még többet együnk az adott élelmiszerből. A nátrium glutamátot ritkán jelölik a kutyatápok csomagolásán, azonban vannak olyan összetevők, melyek annak jelenlétére utalhatnak, például a fehérje izolátum, a hidrolizált élesztő, a szójakivonat és -koncentrátum, a nátrium-kazeinát, a kalcium-kazeinát, a monokálium-glutamát, a glutánsav, és a glutamát.

A legkönnyebben úgy kerülhető el, ha jó minőségű húsokat tartalmazó tápokat választunk, melyek ízfokozó nélkül is kiemelkedő ízhatással bírnak.

11. Só

Kiömlött só.

Az állateledelek sótartalma nem haladhatja meg az 1%-ot, erre érdemes odafigyelni vásárláskor. A só ugyan növeli a szomjúságérzetet, de kiszáradást okozhat, emellett hozzájárul a magas vérnyomáshoz, a szív- és érrendszeri betegségekhez is.

A jó minőségű eledelen tartott kutyáknak nincs szükségük sóra, vagy sózott ételmaradékokra, mert már kis mennyiségben is rossz hatással lehet a szervezetükre.

12. Kukoricaszirup

A kukoricaszirup, hasonlóan a finomított cukorhoz, hirtelen megnövekvő vércukorszintet okoz, és hozzájárul a súlygyarapodáshoz, az elhízáshoz és a cukorbetegséghez.

Elsősorban édesítésre, ízfokozásra használják a cukornál is édesebb szirupot. Fogyasztása a kutyák körében függőséget okoz és sokkal étvágygerjesztőbbé teszi a tápokat.

Az édesítőszernek nagyon alacsony a tápértéke és kifejezetten ártalmas a kutyákra. Válasszunk olyan kutyatápot, amely kis mennyiségben sem tartalmaz cukrokat, például melaszt, karamellt, fruktózt, glükózt, dextrózt és persze kukoricaszirupot, és semmilyen formában nem tartalmaz cukoralkoholokat, édesítőszereket, például szorbitolt, maltitolt és xilitet.

13. Fehér liszt

Fehér liszt.

A finomított búzaliszt olcsó töltőanyagként és kötőanyagként funkciónál az állateledelekben. Jóformán egyszerű szénhidrátok, keményítők alkotják, szinte alig tartalmaz tápanyagot. Rendszeres fogyasztása súlygyarapodáshoz, elhízáshoz és cukorbetegséghez vezethet.

A búzalisztet tartalmazó tápok elfogyasztása után a kutyának megugrik a vércukorszintje, majd hamar visszaesik, ráadásul az eb sokkal hamarabb megéhezik étkezés után.

A fehér liszt tehát abszolút nélkülözhető a kedvencünk étrendjéből, és helyettesíthető teljes kiőrlésű gabonafélékkel, például quinoával, zabbal vagy barnarizzsel.

14. Glutén

Glutént a búzában, árpában és a rozsban találunk, de gyakran búzagluténként, sikérként előfordul önmagában is a kutyatápokban, mert kötőanyagként funkcionál, állagjavítóként használják.

A glutén leginkább az arra érzékeny kutyák számára okoz problémát, hiszen a leggyakoribb allergének egyike, de nagy mennyiségben fogyasztva emésztési zavarokat válthat ki a nem lisztérzékeny kutyáknál is.

Fogyasztása nyomán fülgyulladás, viszketés, bőrgyulladás és különféle allergiás reakciók alakulhatnak ki. A glutén könnyen elkerülhető, ha gabonamentes tápokat választunk a kedvencünknek, melyek szénhidráttartalmát gluténmentes álgabonák, zöldségek biztosítják.

15. Szója

Szója.

A szója ellentmondásos összetevőnek számít, ugyanis biztonságosnak tekinthető a fogyasztása, de valójában a legtöbb kutyának nincs szüksége erre a töltőanyagra.

Magas fehérjetartalmú, de nem hasznosul olyan jól, mint a húsfélék, nehezebben emészthető, puffadást okoz. Olcsó összetevőnek számít, ami ugyan növeli a tápok fehérjetartalmát, de arról árulkodik, hogy a táp gyengébb minőségű, kevesebb húst tartalmaz.

Gyakori allergén, sok kutya rosszul reagál a fogyasztására. A magas szójatartalmú tápokat feltétlenül kerüljük, keressünk helyettük olyan eledeleket, amelyek fehérjehányadát főként húsfélék alkotják.

16. Borsófehérje

A borsó jó rost- és szénhidrátforrás, sőt nagy mennyiségű fehérjét is tartalmaz. Feldolgozott formában, kutyatápokban alkalmazva ugyanakkor alacsony a tápértéke és nem tesz jót a kutyának.

Azok a tápok, amelyek nem tartalmaznak borsót, csak borsófehérjét, rendszerint a névleges fehérjearányt igyekeznek növelni, amely sajnos nem hasznosul olyan arányban, mint a húsokból származó protein. A legjobb, ha táp receptjében szereplő első 6-7 összetevő nem borsófehérje, és legfeljebb egészen kis arányban található meg a tápban.

17. Kukorica

3 cső kukorica.

A kukorica a nehezen emészthető szénhidrátforrás, amely gazdag fehérjében is, ezért gyakran adják az állateledelekhez azért, hogy növeljék annak névleges fehérjetartalmát.

A kukorica olcsó, de alig hasznosul a szervezetben és még az aminosavprofilja sem teljes. A jó minőségű eledelek kukorica helyett húsokkal érik el a kívánt fehérjearányt, és egészséges zöldségfélékkel, például édesburgonyával biztosítják a megfelelő szénhidráttartalmat.

18. Cellulóz

A cellulóz egy emészthetetlen növényi rost, amely kötőanyagként és töltőanyagként funkcionál az állateledelekben. Nem sok haszna van a szervezetre nézve, ezért jobb, ha elhagyjuk, és inkább olyan tápokat vásárolunk, melyben zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák biztosítják az egészséges rostokat.

19. Tenyésztett lazac

Tenyésztett lazac.

A lazac kivételesen egészséges, omega-3 zsírsavakban gazdag táplálék lehet, amennyiben megfelelő forrásból származik.

A vadlazac tápláló, biztonságos és ízletes összetevője a kutyaeledeleknek. Ezzel szemben a lazacfarmokon nevelt halfajta nagyobb valószínűséggel tartalmaz higanyt, zsírban oldódó méreganyagokat, melyek akár rákkeltő hatásúak is lehetnek.

A gyengébb minőségű, tenyésztett lazac általában lazacliszt vagy lazacolaj formájában jelenik meg a termékekben. Keressünk fenntartható forrásból származó, vadlazacból készülő kutyaeledelt és kerüljük a tenyésztett lazacos eledeleket.

20. Hús és húsliszt

Természetesen a hús nem maradhat el az egészséges kutyatápokból, ám a beazonosíthatatlan húskészítményeket tartalmazó tápokat jobb elkerülni. A húsliszt, a hús- és csontliszt, valamint a nem megnevezett húsfélék arra utalnak, hogy az állateledel gyengébb minőségű és túlságosan feldolgozott összetevőket tartalmaz.

Keresd azokat a tápokat, amelyek részletezik a húsféléket, például csirkemellet, kicsontozott csirkét, marhacombot vagy bárányhúst tartalmaznak, ahelyett, hogy állati mellékterméket, vágóhídi mellékterméket vagy ismeretlen állattól és ismeretlen forrásból származó húslisztet tartalmaznak.

A húslisztek hátránya, hogy akár emberi fogyasztásra alkalmatlan részeket, nyesedékeket is tartalmazhat, amit alaposan hőkezelnek, szárítanak és megőrölnek, ezért jóval alacsonyabb a tápanyagértékük.

Nehezen emészthetőek, fehérjetartalmuk nem hasznosul megfelelően, ezért inkább válasszunk húslisztmentes vagy kevés hús- és csontlisztet tartalmazó tápokat.

21. Állati melléktermékek

Állati melléktermékek.

Az állati vagy vágóhídi melléktermékek, illetve állati szövetek jelenléte a tápban egyértelműen jelzi, hogy gyengébb minőségű eledellel állunk szemben. A hús és csont eltávolítását követően minden állati fogyasztásra alkalmas, hátramaradt elemet feldolgoznak, így az ínakat, porcokat, belsőségeket is.

Az összetevők nem feltétlenül egészségtelenek, de oly nagymértékben feldolgozzák őket, hogy szinte alig marad tápanyagértékük, jóformán töltőanyagként szolgálnak.

A jó minőségű kutyaeledelek emberi fogyasztásra is alkalmas állati részekből származnak. A kutyaeledel tartalmazzon beazonosítható húsokat és belsőségeket, de általános, beazonosíthatatlan összetevőket ne.

22. Állati eredetű zsírok

A háj alacsony hőfokon történő olvasztásával keletkező zsír nem egészséges. A csomagoláson szereplő állati zsír vagy baromfizsír elnevezéssel bíró zsírok forrása nem meghatározható, általában gyenge minőséget képviselnek.

Az alacsony minőségű zsírok több zsírban oldódó méreganyagot tartalmaznak, mint azok a zsírok, amiket megneveznek a termékben, például a csirkezsír.

Állati zsírokkal javítják a táp ízét, de növelik a méreganyagok jelenlétének kockázatát és romlandóbbá teszik az eledelt, emiatt az több mesterséges tartósítószert tartalmaz. A zsiradék táptalaja lehet a penészgombának, káros mikroorganizmusoknak és nehézfémek is előfordulhatnak benne.

Válasszunk olyan tápot, amely pontosan megnevezi az állati zsír fajtáját (csirkezsír, sertészsír, bárányzsír), és nem tartalmaz általános zsírokat, mint a baromfizsír és állati zsír.

23. Növényi olaj

Növényi olaj kiöntése.

Gyenge minőségű kutyaeledelekben találunk növényi olajat, amelyet legfőképpen olcsó kukoricaolaj vagy szójaolaj biztosít.

A nem beazonosítható olajok általában rosszabb minőségűek és túl sok omega-6 zsírsavat tartalmaznak, ami felelőssé tehető a gyulladásért, súlyosbíthatja az ízületi gyulladást és a mozgásszervi betegségeket.

Keressük azokat a kutyatápokat, amelyek megnevezik a növényi olaj típusát, például kókuszolajat, olívaolajat tartalmaznak és magasabb az omega-3 zsírsav tartalmuk.

Összegzés

A csirkementes kutyatápok kiválasztásánál fontos tényező, hogy garantáltan csirkétől mentes összetevőkből készüljenek. Ezen felül alapvető kritérium az is, hogy a kutyatáp ne tartalmazzon egészségre káros, tápanyagtartalommal nem bíró mesterséges és természetes összetevőket sem.

A prémium minőségű kutyaeledelek emberi fogyasztásra is alkalmas húsokból, zöldségekből és gyümölcsökből állnak nagyobb részben, így képesek optimális tápértéket biztosítani a kutyáknak.

A címkén szereplő összetevők elolvasása kulcsfontosságú a kutyaeledel megkérdőjelezhető összetevőinek azonosításához. Az étrendet alkotó tápanyagok és adalékanyagok hatással lehetnek az eb általános egészségére és jólétére.

Az ártalmas összetevők emésztési problémákat, allergiát, tápanyaghiányt és egyéb egészségügyi panaszokat okozhatnak. A kutyatápban leggyakrabban előforduló kerülendő összetevők közé tartoznak a mesterséges tartósítószerek (például BHA, BHT és etoxikin), mesterséges színezékek, ízfokozók, kukorica és kukoricaszirup, búza, szója, állati és növényi melléktermékek, illetve zsiradékok.

2023. September 06.

További érdekességek

Hírlevél

    A hírlevélre való feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot.