Mennyi vére van egy kutyának? | Lehet a kutyának vért adni?

Mennyi vére lehet egy kutyának

A kutyák, az emberhez hasonlóan, vérkeringéssel rendelkeznek, amely magába foglalja a szívet és a vérereket. A rendszer feladata, hogy a test működéséhez szükséges oxigént és tápanyagot eljuttassa a szövetekhez, illetve a sejtek által termelt salakanyagot és szén-dioxidot elszállítsa.

Tehát kiskutyád „mozgató rugója” a vér, amelynek egészségére ugyanúgy kell figyelni, mint házikedvenced fogára.

Nagyon fontos egy műtét során, hogy az állatorvosok tisztában legyenek, milyen és mennyi vére van egy kutyának, hiszen csak ezután kezdődhet el a hiányzó vér pótlása. Ugyanis, ahogyan az embernél is, a kutyák is tudnak vért adni, hogy megmentsék bajba jutott társukat. Sőt, vérszegénységgel is küszködhetnek. A következőkben részletesebben kifejtjük a témát.

Ebben a cikkben az alábbi kérdésekre kaphatsz választ:

Hány liter vére van egy kutyának?

Vérszegények lehetnek a kutyák?

A kutya is adhat / kaphat vért?

Van-e a kutyáknak vércsoportja?

Mi történik véradáson?

Mennyi vért lehet biztonsággal levenni?

Hány liter vére van egy kutyának?

Értelemszerűen teljesen más mennyiségű vérrel rendelkezik egy német dog és egy csivava. A csivavának szükséges transzfúziót a német dog meg sem érezné, míg fordítva el se férne annyi vörösvértest a kiskutya szervezetében. Általánosan kijelenthető, hogy a kutyák vérmennyisége a testtömegük 7-9%-a.

Hány liter vére van egy kutyának? Vért vesznek egy kutyától

Nézzünk erre példákat:

KutyafajtaSúlyVérmennyiség
Csivava1,5-3 kg~ 105-270 ml
Mopsz8-11 kg~ 560-990 ml
Puli10-15 kg~ 700-1350 ml
Husky15-25 kg~ 1050-2250 ml
Vizsla20-25 kg~ 1400-2250 ml
Labrador25-35 kg~ 1750-3150 ml
Német juhász30-40 kg~ 2100-3600 ml
Német dog50-90 kg~ 3500-8100 ml
Fajták szerint hány liter vére van egy kutyának

Tehát, ha tudni szeretnéd kiskutyád vérmennyiségét, állítsd rá a mérlegre és számold ki az érték 7-9%-át!

Tehát:

A Bodza nevű labrador kutyusom súlya 23 kg. A képlet az ő esetében a következő:

23×0,7×100 = 1610 és 23×0,9×100= 2070

Tehát Bodzának kb. 1610-2070 ml vére van.

Külön érdekesség, hogy a kiskutyák születésénél a vérmennyiség aránya a testtömeghez képest sokkal nagyobb és szép lassan áll be a felnőttkori normál értékre.

Vérszegény lehet-e a kutyám?

A kutyák esetében is felléphet bizonyos esetekben az anémia, vagyis a vérszegénység, amely során a vörösvértestek, a hemoglobin vagy mindkettő a normál érték alá csökken. A vérszegénység maga nem egy betegség, hanem egy fennálló kór tünete.

A vérszegény kutyák leggyakoribb klinikai tünete az íny egészséges rózsaszín színének elvesztése. Ilyenkor a halvány rózsaszíntől egészen a fehérig terjedhet a színskála.

Vérvétellel, laboratóriumi vizsgálatokkal kideríthető, hogy mennyire súlyos a vérszegénység és ezzel egy időben elkezdhető a kiváltó betegség felderítése. Ezért is fontos tisztában lenni, hogy mennyi vére van egy kutyának. Ha életveszélyes állapotba kerül az állat, akkor többnyire vérátömlesztéssel segítenek javítani az állapotán.

A kutyáknak is lehet vért adni?

Akárcsak az embereknél egy súlyos balesetnél vagy vérszegénység esetében a kutyáknak is lehet életmentő vérátömlesztéssel segíteni.

Az egészséges kutyusok önkéntes alapon (tehát a gazdi beleegyezésével) adományozhatnak vérükből beteg társaiknak. Egy kutya véradással akár 3-4 kiskedvenc élete is megmenthető!

Melyik kutya adhat vért?

Bizonyos kritériumoknak azonban a kutyusoknak meg kell felelniük, hogy biztonsággal vért adhassanak.

  • A testsúly 25 kg fölött legyen.
  • 1-7 éves kor között legyen.
  • Megkapott minden kötelező védőoltást.
  • Rendszeresen féreghajtják.
  • Szívféreg-tesztje negatív.
  • Nincs komoly betegsége és nem áll gyógyszeres kezelés alatt.
  • Nyugodt természetű.

Ha a fenti kritériumoknak megfelel “kiskutyád” (25kg felett), akkor állatorvosoddal egyeztethetsz, hol és mikor tud kedvenced vért adni.

Van-e a kutyáknak vércsoportja?

Vérvétel kémcső

A kutyáknak is különböző vércsoportjaik vannak, akárcsak a gazdáiknak. A vérsejtek felületén lévő antigének határozzák meg a vércsoportot, amely örökölhető.

Az antigének olyan fehérjék, szénhidrátok, toxinok vagy más anyagok, amelyekre a szervezet antitestek termelésével reagál.

  • Ha a kutya vörösvérsejtjein megtalálhatóak ezek az antigének (DEA), akkor az állat a pozitív csoportba tartozik.
  • Ha a vörösvérsejteken hiányzik az antigén, akkor a kutya a negatív csoportot erősíti.

Az antigénnel rendelkező kutyusoknál 8-féle antigén alakulhat ki: DEA1.1, DEA1.2, DEA3 egészen a DEA8-ig. Nagyon fontos meghatározni az állat vércsoportját, ugyanis a „rossz vér” beadásának súlyos következményei lehetnek.

Milyen különbségek vannak az ember és a kutya vérátömlesztése között?

Ember

Az emberek rendkívül „agresszív” antigénekkel rendelkeznek. Tehát, ha a vércsoportjukkal nem kompatibilis vért kapnak a transzfúzió során, akkor az immunrendszerük idegen anyagként kezeli és olyan reakciók indulnak be, mint egy vírus vagy baktérium felbukkanásakor.

Amikor egy beteg nem megfelelő csoportú vért kap, akkor a saját testének reakciói miatt belehalhat a kezelésbe.

Kutya

A kutyák esetében szerencsére nem ilyen drasztikus a helyzet. Bár az állatorvosok igyekeznek minden esetben a kutya vércsoportjával megegyező vért pótolni, előfordulnak vészhelyzetek, amikor nincs idő válogatni.

Ugyanis a kutyák jelentős százaléka a DEA1.1 pozitív vércsoportba tartozik, amely esetében az első vérátömlesztésnél teljesen mindegy, milyen vért kap.

Ez amiatt lehetséges, hogy ezek a kutyák nem rendelkeznek alapvetően annyi antitesttel, mint mondjuk az emberek, ezért az első „idegen vér” találkozásnál az állat szervezete nem lép fel heves reakciókkal.

Viszont a második alkalommal már résen kell lenni, ugyanis a kutya immunrendszere tanul és egy újabb beavatkozás során a rossz vércsoport már heves immunreakciókat válthat ki.

A DEA1.1 negatív vércsoportú kutyák a legjobb donorok, hiszen pozitív és negatív vércsoporttal is kompatibilisek, ellenben ők maguk csak DEA1.1 negatív vért kaphatnak.

Mi történik egy kutyavéradáson?

A konkrét véradás előtt az orvos egy általános állapotfelmérést végez. Megvizsgálja a kutya fizikumát és egy aprócska tűszúrással vett vérmintából néhány tesztet elvégez vírusokra és baktériumokra.

Ha mindent rendben talál a szakember, akkor a vizsgálóasztalra emelik az állatot és oldalvást fektetik. Amiatt fontos, hogy a kutyus nyugodt természettel rendelkezzen, ugyanis az eljárás során nem alkalmaznak az orvosok altatást.

A vért egy könnyen hozzáférhető helyről veszik le, amely általában a nyaki vagy a hátsó lábon található véna.

A terület leborotválása után tűvel leveszik a megfelelő mennyiségű vért és speciális tasakban eltárolják. A kutya alig érzi meg a szúrást, a véradást követően vízzel, jutalomfalattal érdemes kínálni.

Mennyi vért lehet biztonsággal levenni a kutyából?

A standard mennyiség egy kutyavéradásnál kb. 450 ml vér, amelyet biztonságosan le lehet venni egy minimum 25 kg-os állattól. A laboratóriumi vizsgálatok után olyan elemeire tudják szétbontani a vért, hogy azzal 3-4 beteg kutyus életét is meg lehet menteni.

A fenti mennyiség levétele után nem jellemző, hogy a kutyusok rosszul lennének, mivel igen alapos elővizsgálaton esnek át.

Némi gyengeség tapasztalható négylábú barátodnál, de az általában egy órán belül elmúlik.

Amennyiben egészséges, véradásra alkalmasnak ítélik kiskedvencedet, akkor akár háromhavonta is segíthettek véradománnyal a beteg kutyusoknak.

Források:

https://www.msdvetmanual.com/circulatory-system/blood-groups-and-blood-transfusions/blood-transfusions-in-animals

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1275342/

https://www.msdvetmanual.com/dog-owners/blood-disorders-of-dogs/blood-groups-and-blood-transfusions-in-dogs

https://www.petbloodbankuk.org/pet-owners/dog-blood-donation/can-your-dog-donate-blood/

March 19, 2022

További érdekességek

Hírlevél

A hírlevélre való feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi szabályzatot.